Ugrás a tartalomhoz

Tábor (Csehország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tábor
Tábor látképe a Főtérrel.
Tábor látképe a Főtérrel.
Tábor címere
Tábor címere
Tábor zászlaja
Tábor zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületDél-csehországi
JárásTábori
PolgármesterŠtěpán Pavlík
Irányítószám390 01–391 56
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség34 370 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság437 m
Terület62,215743 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 14° 39′ 28″49.414485°N 14.657836°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 14° 39′ 28″49.414485°N 14.657836°E
Tábor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tábor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Kotnov vára, Bechyněi kapu

Tábor település Csehországban, a Dél-csehországi kerületben (Jihočeský kraj). A Tábori járás székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Prágától délre fekvő település, a D3-as autópálya (az E14-es európai út) mellett.

Története

[szerkesztés]

Tábor a husziták egykori központja volt. Nevét a Bibliában említett Tábor hegyéről (Galilea) kapta, de a mai cseh nyelvben is tábort jelent. Itt volt a husziták egykori erődje, melyet 1420-ban egy vizektől védett gránittömbön Zsizska János (csehül: Jan Žižka) vezetése alatt álló husziták alapítottak. A város után nevezték a husziták radikális irányzatát táboritáknak.

Az egykori feljegyzések szerint itt a teljes anyagi és emberi egyenlőséget igyekeztek megteremteni: Máig a főtéren áll az általuk használt egykori kádak sora, melybe a huszita seregbe jelentkezőknek - hogy teljesen egyenlők legyenek - minden vagyontárgyukat bele kellett dobniuk. Élelmezésükről a tábor gondoskodott és ott dolgoztak, ahová kijelölték őket. Papjaik nem voltak, felfogásuk szerint mindenkinek joga van a bibliát magyarázni, az Igét hirdetni. Ezért, mint „eretnekek” élesen szembe kerültek a katolikus egyházzal. Két szín alatt áldoztak, és jelvényük sem a kereszt volt, hanem a kehely. A táboriták közössége 1420-tól 1434-ig állt fenn. Ez idő alatt a huszita seregek győzelmet-győzelemre halmoztak.

A cseh rendek még a 17. században is kelyhes zászló alatt indultak harcba a Habsburg elnyomás ellen. A protestáns szövetség fehérhegyi veresége után is Tábor városa volt az utolsó erőd, amely a legtovább ellenállt az osztrákok megismétlődő ostromainak.

Tábor városa ma egy történelmi múzeum. 15. századi városfalainak és bástyáinak egy része - főleg a belváros északi oldalán - máig megmaradt.

Főtérhez közeli házainak többsége reneszánsz stílusú, homlokzatukat sgraffito díszíti.

A főtéren áll egy reneszánsz díszkút, valamint a huszita vezérek emlékművei is itt találhatók. A huszita idők óta itt állnak azok a kőasztalok is, amelyeken a harcosok étkeztek, és itt vannak a Városháza 6. számú ház előtt azok a kőkádak is, amelyekbe a harcosok értékeiket beledobálták. Egykor itt tartották híres; támadásra és védekezésre egyaránt alkalmas harci szekereiket is.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kotnov várának maradványai - A 18. századi várból csak egy henger alakú vártorony és egy bástya, valamint a Bechyně-kapu maradt meg, melyekben ma múzeum van.
  • Városháza - 1440-ben épült, tornya is gótikus stílusú. A 15. század óta többször restaurálták, azonban eredeti formája mindvégig megmaradt. Az épületben található a huszita mozgalom dokumentumait őrző múzeum is.
  • Szűz Mária templom - 1642-1666 között épült, barokk stílusban.
  • Tábori plébánia templom - késő gótikus stílusban épült a 15. század második felében.
  • Labirintusok - a Főtér alatti kazamatákba bújt el a város lakossága harcok idején.
  • Víztorony - a Főtértől északra található, még a reneszánsz korban épült különleges műszaki megoldású építmény. A Jordan-tó Csehország első mesterséges víztározója, 1492-ben létesült. A tervezők egy 18 méter magas mesterséges vízesés energiáját használták fel arra, hogy az ivóvizet a város magasabban fekvő részeibe és a toronyba is felnyomják.

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
6717
12 652
18 204
23 696
31 867
36 557
34 482
34 456
33 410
34 370
1869189019211950198020012017201920222024
Adatok: Wikidata

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)

Források

[szerkesztés]