Veselí nad Lužnicí
| Veselí nad Lužnicí | |||
 | |||
| Veselí nad Lužnicí: Régi városháza a T.G. Masaryk téren | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Dél-csehországi | ||
| Járás | Tábori | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Jaromír Novák (2007 óta) | ||
| Irányítószám | 391 81 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6580 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 407 m | ||
| Terület | 29.66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 11′ 04″, k. h. 14° 41′ 50″49.184369°N 14.697356°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 04″, k. h. 14° 41′ 50″49.184369°N 14.697356°E | |||
| Veselí nad Lužnicí weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veselí nad Lužnicí témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Veselí nad Lužnicí (ejtsd veszeli nád luzsnyici), németül: Wesseli an der Lainsitz, korábban Frohenbruck an der Lainsitz, város Csehország déli részén, a Dél-csehországi kerületben (Jihočeský kraj), a Tábori járásban.
Eredetileg két önálló település volt, Veselí nad Lužnicí és Mezimostí nad Nežárkou (utóbbi 1908-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia idején kapott városi rangot). 1943-ban a két várost Veselí nad Lužnicí néven egyesítették.
Fekvése
[szerkesztés]
Veselí nad Lužnicí a D3-as autópálya ill. a 3-as sz. országos főúton (az E55-ös európai úton) fekszik, Tábor és Třeboň (németül: Wittingau) városok között, a Lužnice (Lainsitz) és a Nežárky (Naser) folyók összefolyásánál, a Třeboňsko természetvédelmi területen. A legközelebb eső nagyobb települések: Tábor innen 32 km-re északra, Třeboň 24 km-re délre, České Budějovice (Budweis) városa 31 km-re délnyugatra, Jindřichův Hradec (németül: Neuhaus) 31 km-re keletre fekszik. A legközelebbi határátkelőhely Alsó-Ausztria felé 53 km-re van délkeleti irányban (Neunagelberg község, Gmünd város).
Az „eredeti” Veselí nad Lužnicí város a mai település délnyugati városrészét képezi, amelyet Veselí nad Lužnicí I-nek is neveznek, területe 16,65 km².[2] Az eredeti Mezimostí nad Nežárkou város a mai település kisebb, északnyugati városrészét képezi, amelyet Veselí nad Lužnicí II-nek neveznek, területe 15.5 km².[2]
Történelme
[szerkesztés]Wesseli (Veselí) falu nevét írott dokumentum először 1259-ben említi, a Witigon (Vítkovci) nemzetségből származó Wok von Rosenberg (Vok z Rožmberka) gróf († 1262) birtokaként. A gróf ebben az évben alapította a hohenfurth-i (Vyšší Brod-i) ciszterci kolostort. Halála előtt, 1261-ben Veselí falu templomát ennek a kolostornak adományozta. 1302-ben a falu II. Vencel cseh király tulajdonába került. 1362-ben Luxemburgi (IV.) Károly szabad királyi várossá (Kammerstadt) emelte. A huszita háborúk során többször is kifosztották és felgyújtották.
Peter Wok von Rosenberg (Petr Vok z Rožmberka) gróf (1539–1611) kormányzása alatt a város kiheverte a háborús pusztításokat. A környező mocsarak lecsapolása és utak építése révén a város gazdasági fellendülést élt meg. 1611-ben Peter Wok gyermektelenül halt meg a közeli Wittingau (Třeboň) városában, vele kihalt a Rosenberg nemzetség, Veselí és környéke a von Schwanberg (Švamberk) család birtokába jutott.
A cseh protestáns rendek 1618-as felkelése során Třeboň és Veselí birtoklása (a Habsburg koronatartományok határához való közelségük miatt) mindkét oldal számára stratégiai fontossággal bírt, emiatt ismét támadásokat és prédálásokat szenvedett el. A cseh rendek fehérhegyi veresége után a császár megkegyelmezett a városnak. Veselí vásártartási és sörfőzői jogot kapott. A megritkított lakosságú városon azonban ez sem segített, a harmincéves háború éhínségbe és nyomorba taszította.
1660. április 2-án Johann Adolf von Schwarzenberg gróf († 1670) kapta meg a teljes wittingaui uradalmat, amely egészen 1918 végéig a Schwarzenberg-család kezén maradt. 1732. augusztus 21-én VI. Károly császár látogatást tett a városban. 1764-ben és 1866-ban a várost tűzvész pusztította. 1852-ben városi hivatalok költöztek ide. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1881-ben iskolát építettek, 1908-ban a szomszédos Mezímostí nad Nežárkou község városi jogállást kapott. 1943-ban, a Cseh–Morva Protektorátus idején Veselí nad Lužnicí és Mezímostí nad Nežárkou településeket egyetlen várossá egyesítették, melynek német/cseh neve Frohenbruck / Veselí nad Lužnicí lett. A második világháború után, a német lakosság elűzését követően a név német felét eltörölték, az egyesített város neve Veselí nad Lužnicí maradt. Mezímostí városrész lakosságának a két város szétválasztására tett erőfeszítései rendre sikertelenül zárulnak.
.JPG)
Műemlékek, látnivalók
[szerkesztés]- Szent Kereszt felmagasztalása-templom (kostel Povýšení svatého Kříže)
- Új Városháza (Radnice), a Masaryk téren
- Régi városháza reneszánsz épülete, Szent Vencel és Nepomuki Szent János barokk szobrai (Masaryk tér)
- Városi Múzeum (ún. „Fehér ház”) a Masaryk téren.
- Třeboňsko Természetvédelmi terület (CHKO Třeboňsko)
Gazdaság, turizmus
[szerkesztés].JPG)
Veselí nad Lužnicí gazdaságának alapja a mezőgazdaság és halgazdálkodás. A várost átszelő két folyó partvidéke és a környező erdőségek a nyári sátorozók, túrázók, kerékpárosok és kenusok népszerű központjai. Az 1970-es években a várostól délre nagy mennyiségű homokot és kavicsot termeltek ki, a bányatavakat halastavakká alakították. A tavak körül túraösvényeket, táborhelyeket alakítottak ki. A legnagyobb itteni tó, a Horusický rybník a Cseh Köztársaság második legnagyobb mesterséges tava, kiterjedése 415 hektár. A várostól délkeletre fekszik, a 3. sz. főút és a 24. sz. országút találkozásánál.
A Veselí nad Lužnicí környékén elterülő pihenő övezet a Třeboňsko természetvédelmi terület része, ez utóbbit az UNESCO a természeti világörökséghez sorolta.
Veselí nad Lužnicí-ben működik a Pavus Rt. anyagvizsgáló és minősítő intézet építőanyagokat és tűzvédelmi gyártmányokat bevizsgáló laboratóriuma, mely nemzetközi jogosítványokkal is rendelkezik (ún. „bejegyzett független tanúsító testület”).[3]
A város szülöttei
[szerkesztés]- Emil Hlobil (1901–1987) zeneszerző, zenepedagógus
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 2776 | 3088 | 4291 | 4302 | 6237 | 6641 | 6498 | 6367 | 6317 | 6580 |
| 1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ a b Územně identifikační registr ČR. Územně identifikační registr ČR, 1999. január 1.[halott link]
- ↑ Pavus A.s. Notified body 1391 (angol, német, cseh nyelven). pavus.cz. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
Források
[szerkesztés]
- Csehországi utazások (Panoráma 1978) ISBN 963-243-094-8
- A város hivatalos honlapja (csehül)
- Regionális információs honlap, Veselí nad Lužnicí és környéke (www.veselsko.cz). (csehül)
- A város oldala Dél-Csehország honlapján (www.jiznicechy.org). (angolul)
