Nyírbátori református templom
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Nyírbátori református templom | |
 | |
| A templom és a harangláb légifotója | |
| Település | |
| Elhelyezkedése | |
 Nyírbátori református templom
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 50′ 16″, k. h. 22° 08′ 05″47.837859°N 22.134692°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 16″, k. h. 22° 08′ 05″47.837859°N 22.134692°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátori református templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dombtetőn emelkedik az impozáns, magas, gótikus, középkori eredetű nyírbátori református templom. Délkeletre tőle magasodik a fából ácsolt vaskos, zsindellyel fedett harangláb (épült 1640 körül). A templom 1963 óta áll műemléki védettség alatt.
A templom építészete
[szerkesztés]A monumentális gótikus csarnoktemplom nyugati homlokzata elé (a délnyugati sarokhoz) épült egy kisméretű, négyszögű torony. A szentély sokszögű, északkeleten hozzá tartozik a hajdan emeletes sekrestye (földszintje megmaradt). A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus ajtó. Fölötte reneszánsz stílusú, 12 palmettából álló koszorú övezi a Báthori-címert. Belépve pompás (szinte lebegni látszó) hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg (észak felé nem nyílik ablak). A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van (délkelet felé nyílik). A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthory-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét. A Báthoriak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető ecsedi Báthori István erdélyi vajda síremlékén († 1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. ecsedi Báthori István országbíró († 1605) kőszarkofágját Báthory Gábor fejedelem készíttette. A templom eredeti berendezéséből két remek faragású hátaspadsor maradt meg. A nagyobbik a Magyar Nemzeti Múzeumba (1931), a kisebb a nyírbátori Báthori István Múzeumba (1968) került.
Galéria
[szerkesztés]-
A templom belső képe -
Báthori István (1430–1493) erdélyi vajda sírköve -
Báthori István (1555–1605) országbíró szarkofágja
_in_the_reformed_church_in_Ny%C3%ADrb%C3%A1tor.jpg)
_in_the_reformed_church_of_Ny%C3%ADrb%C3%A1tor.jpg)
A templom rövid története
[szerkesztés]Először 1326-ban említi oklevél Nyírbátor templomát. 1433-ban említik azt a kápolnát, amelynek alapfalai a mai református templomtól északnyugatra kerültek elő a régészeti ásatásnak köszönhetően (1958). 1480-ban kezdte el építtetni a ma is álló templomot ecsedi Báthori István erdélyi vajda. Akik látták, a 17-18. században mind-mind magasztalták a templom szépségét. 1834-ben földrengés rongálta meg, de hamarosan helyreállították. 1897-ben a templom nyugati végében neogótikus karzatot alakítottak ki. 1963-1964 között került sor a templom restaurálására. Évente júliusban rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozatát, amelynek során a hangversenyeket ebben a templomban tartják.
Légifelvételek
[szerkesztés]
További információk
[szerkesztés]- Nyírbátori református templom
- B. Gyürky Margit: A Báthoryak nyírbátori templomai; Hungária Ny., Bp., 1943 (A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai)