Kispeleske
Kispeleske (Pelișor) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Lázári |
Rang | falu |
Községközpont | Lázári |
Irányítószám | 447176 |
SIRUTA-kód | 138020 |
Népesség | |
Népesség | 352 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 194 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 118 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 54′ 18″, k. h. 22° 51′ 37″47.905106°N 22.860274°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 18″, k. h. 22° 51′ 37″47.905106°N 22.860274°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kispeleske (románul Pelișor) Romániában, Szatmár megyében elhelyezkedő falu. Közigazgatásilag Lázári község része.
Fekvése
[szerkesztés]Romániában, a Szatmári-síkságon, a magyar határ mellett, Szatmártól északra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kispeleskét az oklevelek a 14. század elején említik először, nevét ekkor Pylyskeként írták.
Az 1300-as évek elején a Pylyskey család birtoka, azonban 1423 utánról már nincs többé adat róla, a család a 15. század elején kihalt.
1439-ben a Csernavoday család volt a település földesura, de a Csáky családnak is van itt birtokrésze, melyet 1450-ben zálogba adtak a Perényi családnak.
1476-ban már a szántai Bekcs, vagy Becsky család is birtokos itt, egészen a 19. század derekáig.
A 16. században a Becskyek mellett a Rosályi Kún családnak is van itt részbirtoka.
1717-ben az ellenséges hadak elpusztították, de hamar újjáépült.
Az 1900-as évek elején a település legnagyobb birtokosa Szoboszlay Sándor volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református templom – a 16. században épült
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés]