Szilágy megye
| Szilágy megye (Sălaj) | |
 | |
 | |
| Szilágy megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Partium |
| Megyeszékhely | Zilah |
| Jelzés | SJ |
| Terület | 3864 km² |
| Körzethívószám | (+40) 260 |
| Népesség | |
| Népesség | 212 224 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Térkép | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy megye témájú médiaállományokat. | |
Szilágy megye (románul: Județul Sălaj) Románia északnyugati részén helyezkedik el. Északkeleti része Partium részét képezi, délkeleti része a történelmi Erdély része. Székhelye Zilah (63 642 lakos). Szomszédos megyék: nyugaton Bihar megye, északon Máramaros megye és Szatmár megye, délen és keleten Kolozs megye.
Földrajz
[szerkesztés]A megye területe 3 854 km². Az Erdélyi-középhegység és a Keleti-Kárpátok között terül el, a Szamosmenti-hátságon és a Szilágysági-dombvidéken. Áthalad rajta a Szamos. Kisebb folyók: Kraszna, Berettyó, Almás, Egregy. Legmagasabb pontja a Perjei Magura (996 méter) , a Meszes-hegységben.
Demográfia
[szerkesztés]
2002-ben 248 015 lakosa volt, a népsűrűség 64/km². A lakosok 23,07%-a magyar. A 2011-es népszámláláskor a megye 222 689 lakosának 60,1%-a román, 26,4%-a magyar, 6,7%-a roma volt; a lakosság 39,3%-a élt városokban. Az egyetlen erdélyi megye, melyben nőtt a magyar lakosság aránya a 2002-es és a 2011-es népszámlás között. A népesség változása (a megye mai területére számítva):[2][3]
Nemzetiségi adatok táblázatban
[szerkesztés]| Nemzetiségi eloszlás (2002) | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Román | Magyar | Roma (cigány) | Szlovák | Német | Ukrán | Olasz | Zsidó | |||||||
| 248 015 | 176671 | 57167 | 12544 | 1366 | 102 | 35 | 20 | 12 | |||||||
| Görög | Orosz | Szerb | Török | Bolgár | Kínai | Lengyel | Cseh | Egyéb/Nincs adat | |||||||
| 8 | 8 | 6 | 6 | 5 | 3 | 2 | 1 | 59 | |||||||
Vallási adatok táblázatban
[szerkesztés]| Vallási eloszlás (2002) | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Ortodox | Református | Pünkösdi | Baptista | Görögkatolikus | Római katolikus | Adventista | Evangéliumi keresztény |
Unitárius | evangélikus | |||||
| 248 015 | 165097 | 48452 | 8548 | 8141 | 6859 | 6358 | 864 | 550 | 60 | 39 | |||||
| Óhitű ortodox | Zsidó | Muzulmán | Más | Felekezeten kívüli | Ateista | Nem válaszolt | |||||||||
| 35 | 13 | 12 | 2482 | 242 | 54 | 209 | |||||||||
A református egyház két esperessége található a megyében. A Zilahi egyházmegye székhelye Zilah, a Somlyóié Szilágysomlyó, mindkettő a Királyhágó-melléki egyházkerülethez tartozik. Az előbbihez tartozó fontos református települések Zilah, Szilágycseh, Szilágyballa, Szilágysámson és Désháza, az utóbbihoz tartozók Szilágysomlyó, Kraszna, Sarmaság, Szilágyperecsen, Kémer, Szilágynagyfalu, Szilágybagos és Ipp.
Gazdaság
[szerkesztés]A legfontosabb iparágak: gépipar, élelmiszeripar, textilipar, papír-, bútor- és faipar, gumiipar.
Történelem
[szerkesztés]1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az Érmihályfalvi járás és a Nagykárolyi járás idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt újabb, többségben román falvakat is csatoltak hozzá (Dobra, Nántű, Rákosterebes Szatmárból, Csokmány, Aranymező, Szurduk, Kiskeresztes, Nagykeresztes, Szalonnapatak, Tótszállás, Hegyköz, Komlósújfalu Szolnok-Doboka vármegye területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1940-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták Csákigorbó, Gorbósalamon, Kiskalocsa, Paptelke, Csernek, Bezdédtelek községeket is. 1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok Kolozs tartományhoz, a tasnádi és a szilágycsehi rajonok Máramaros tartományhoz, míg a szilágysomlyói Kőrös (Crișana) tartományhoz került. 1967-es újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest délkelet felé eltolva, Tasnád környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi Erdély területére.
A megye neves szülöttei
[szerkesztés]- Ilosvai Selymes Péter (1548-1574) 16. századi krónikás, író, szülőfaluja Kusaly.
- Wesselényi Miklós báró (1796-1850) Zsibó szülötte.
- somlyói Báthory István Erdély fejedelme, Lengyelország királya
Települések
[szerkesztés]A megyében egy megyei jogú város (Zilah), három város (Szilágysomlyó, Szilágycseh, Zsibó) és 56 község található.
Szilágy megye közigazgatása | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
Források
[szerkesztés]- Szilágy megye térképe
- Hajdú-Moharos József: Partium - Nagyvárad, 1997
- Szilágy.lap.hu - linkgyűjtemény
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
.svg){kind=small}