Csicsókápolna
Csicsókápolna (Căpâlna) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Galgó |
Rang | falu |
Községközpont | Galgó |
Irányítószám | 457142 |
SIRUTA-kód | 141161 |
Népesség | |
Népesség | 302 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 23° 44′ 06″47.252763°N 23.735039°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 23° 44′ 06″47.252763°N 23.735039°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csicsókápolna (Căpâlna) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Nagyilondától délkeletre, Galgó és Kaczkó között, a Szamos jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Csicsókápolna (Kápolna) nevét az oklevelek 1437-ben említették először Kápolna mezőváros néven. 1467-ben Kapolnamezew, 1553-ban Kapolna néven volt említve.
Kápolna a Csicsóvár tartozéka volt, és a Bánffy család volt birtokosa.
1467-ben azonban Mátyás király a hűtlenségbe esett Bánffyaktól elvette tőlük és Szerdahelyi Kiss Jánosnak és testvérének adományozta.
1553-ban is Csicsóvár tartozéka volt. Vajdája Maxin János, kenéze Karácson volt.
1608-ban Basta idejében egy csapat Kővárról feldúlta a települést.
1615-ben perecseni Dévay György birtoka volt.
1630-ban Bethlen Gábor idejében a Dévay család által birtokolt falut Gerlay Nagy Benedek Szamosújvárhoz csatoltatta.
1668-ban I. Apafi Mihály fejedelem 1300 forintban Rácz Péter adományozta a települést, mivel ő azt már azelőtt is bírta.
1694-ben a Kincstár birtoka lett.
Az 1700-as években több birtokosa is volt; 1721-ben a Jósika örököséé lett.
1772-ben Kászoni Istvánné Deményi Katalin volt birtokosa.
1820-ban Szamosújvár városáé és Szamosújváré volt még 1898-ban is.
1857-ben 313 lakosa volt, ebből 311 görögkatolikus, 2 zsidó volt.
1891-ben 429 lakosából 2 római katolikus, 415 görögkatolikus és 12 izraelita volt.
Csicsókápolna trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma 1803-ban épült Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.
- 1437 szeptemberében Lépes Lóránd alvajda ide hívta össze az országgyűlést az erdélyi parasztfelkelés idején, és itt kötötte meg a kápolnai uniót a három kiváltságos nemzet; a magyar, székely és szász, mely részben oka lett a később bekövetkezett Erdély különválásának.
- 1848. december 22-én este Bem tábornok parancsnoksága alatt itt ütköztek meg a magyar tüzérek az osztrákokkal, s az osztrákokat megfutamították. Bem tábornoknak ez volt az első diadala Erdélyben.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 212–220. o.