Ördögkút
| Ördögkút (Treznea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Ördögkút |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457340 |
| SIRUTA-kód | 139973 |
| Népesség | |
| Népesség | 799 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 06′ 20″, k. h. 23° 06′ 29″47.105556°N 23.108056°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 20″, k. h. 23° 06′ 29″47.105556°N 23.108056°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögkút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ördögkút (románul: Treznea, németül: Teufelsbrunnen) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Zilahtól 10 km-re délkeletre, Szentpéterfalva északi szomszédjában fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falu magyar neve egykori birtokosától ered. A fennmaradt hagyományok szerint itt egy nagy erdőség volt, és annak közepén csupán egy ház állt, amely mellett egy kút volt. Forrása ma is látható a régi zilahi út mellett, s egy forrást máig ördögforrásnak neveznek. A ház azonban villámcsapás következtében leégett. Állítólag innen származik román neve is: Tresnia=Tresznja=beüte (a villám).
Történelem
[szerkesztés]A falut 1440-ben említi először oklevél, Ewrdegkwth néven. 1472-ben Erdewgkwth, 1524-ben Ördögkuta, 1639-ben Eördeögkut néven írták nevét.
1440-ig a település egyrésze Dobokai Bálint birtoka volt, aki itteni birtokát 300 aranyért eladta Kusalyi Jakcs Lászlónak.
1522-ben Ewrdegkwth falu felét megvette Dobokai Miklóstól Bélteki Drágfi János.
1524-ben II. Lajos király Ördögkuta részbirtokát a Dobai család tagjainak adományozta.
1558-ban Izabella királynétől és fiától János Zsigmondtól kapták adományba a falut Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály, valamint Szalánchi Dorottya és János és mindkét nembeli utódaik.
A Nagymihályi család birtokát Spáczai Gáspárné vette zálogba 1300 forintért.
1672-ben Szepsi-Szentiványi Sámuel kapta meg özv. Borsai Majtini Andrásné Szigethi Zsófia birtokát.
1736-ban gróf Kornis Ferenc és báró Kemény János voltak a település főbb birtokosai.
1837-ben a Bánffy család leszármazottainak volt birtoka.
1890-ben 1384 lakosa volt, ebből 128 magyar, 1 német, 1216 oláh, és 39 egyéb nyelvű, melyből 11 római katolikus, 94 görögkatolikus, 1163 görögkeleti, 2 evangélikus, 98 református, 16 izraelita. A házak száma 91 volt.
1910-ben 1374, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
1940. szeptember 9-én a második bécsi döntést követően bevonuló magyar katonákra valaki tüzet nyitott az ortodox templom tornyából és a falu szélső házaiból. Az ezt követő, ördögkúti mészárlás néven ismertté vált megtorlásnak különböző források szerint 86–93 halálos áldozata volt, köztük a falu ortodox papja is. A történtek valós háttere máig sem tisztázódott.[1]
Népesség
[szerkesztés]A faluban a magyarok a II. világháború alatt gyakorlatilag eltűntek, lélekszámuk 1943-ban már csak 63 fő volt.[1]
A 2002-es népszámláláskor 735 lakosa közül 674 fő (91,7%) román, 59 (8,0%) cigány etnikumú, 2 (0,3%) magyar nemzetiségű volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református templomát 1892-ben avatta föl Szász Domokos erdélyi püspök.
- Görögkeleti kőtemploma 1879-ben épült.
- Bay-kastély
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 165–170. o. Online elérés
- Ablonczy (2011): Ablonczy Balázs. A visszatért Erdély 1940–1944 (magyar nyelven). Budapest: Jaffa Kiadó (2011). ISBN 978 963 9971 60 8. Hozzáférés ideje: 2011. december 26.
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögkút témájú médiaállományokat.
