Detrehem
Detrehem (Drighiu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Halmosd |
Rang | falu |
Községközpont | Halmosd |
Irányítószám | 457163 |
SIRUTA-kód | 141358 |
Népesség | |
Népesség | 327 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 09′ 46″, k. h. 22° 38′ 59″47.162854°N 22.649749°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 46″, k. h. 22° 38′ 59″47.162854°N 22.649749°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Detrehem település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól délnyugatra, Szilágynagyfalu és Halmosd közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Detrehem nevét 1341-ben Detreháza, Detreh, Detrehhaza neveken említették az oklevelek.
A Kraszna vármegyéhez tartozó Detrehem Valkó várának tartozéka volt.
1481-ben Losonczi Bánffy András bácsi nagyprépost Losonczi Bánffy Mihálynak zálogosította el.
A birtok később a Báthoryak, Borzásiak, a Bornemissza család tagjainak birtoka volt.
1600-ban Somlyai Báthori István Detreh részbirtokot Keztszegi Péternek adományozta.
1638-tól ismét Bánffy birtok lett, majd Rákóczi György, Báthory Zsófia és rokonsága birtoka volt 1777-ig, ekkor a kincstáré lett, amely Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.
1808-as összeíráskor 42 kisnemesi család birtoka, többek között birtokosai voltak a gróf Bánffy, Báró Bánffy, Kuk, Nyága, Pap, Topai, Simka, Mál családok.
A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
Az 1910-es összeíráskor 607 lakosa volt, ebből 9 magyar, 576 román, melyből 559 görögkatolikus, 10 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma – 1754-ben épült, már nem látható. Anyakönyvet 1826-tól vezettek.
- Ortodox templom
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 291–293. o. Online elérés