Karika
| Karika (Creaca) | |
 | |
| Karika görögkatolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Karika |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457090 |
| SIRUTA-kód | 140681 |
| Népesség | |
| Népesség | 420 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 58″, k. h. 23° 12′ 00″47.166111°N 23.200000°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 58″, k. h. 23° 12′ 00″47.166111°N 23.200000°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karika (Karikapatak, románul: Creaca) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Zsibótól délre, Farkasmező nyugati szomszédjában, az Egregy-patak és a Bréd-patak közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]
Karika nevét az oklevelek 1385-ben említették először Karika néven, majd 1475-ben Karyka formában írták nevét. A település a Kusalyi Jakcs család birtoka volt.
1423-ban a váradi káptalan által Zsigmond király iktattatta be a Jakcsi családot; Kusalyi Jakcs György Dénes és János nevű fiait, valamint János gyermekeit Lászlót és Györgyöt Karika település birtokába.
1549-ben Kővárhoz tartozott, és a Jakcsiak birtoka volt, de az övék volt még 1582-ben is.
1682 előtt a Wesselényi család birtoka volt, a falu az itt folyó kuruc harcokban elpusztult.
A falu határában a kuruc korban épített sáncok maradványai az 1900-as évek elején még láthatók voltak. 1690-ben Wesselényi Pál volt birtokosa, aki Szűcs Bálintnak és feleségének Varga Erzsébetnek, Zilahi lakosoknak adta zálogba.
1750-ben tartott népszámláláskor a falunak 164 görögkatolikus lakosa volt. 1797-ben végzett összeíráskor birtokosa Wesselényi Miklós volt. 1847-ben 506 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben a 606 lakosából 31 magyar, 559 oláh, 16 egyéb nyelvű. Ebből 7 római katolikus, 556 görögkatolikus, 17 evangélikus, 21 izraelita. A házak száma 108 volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikusm utóbb ortodox fatemploma 1781-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
- A Meszesi kapu néven ismert mintegy tíz és fél kilométernyi hosszúságú szűk völgy, Zilah-tól keletre, mintegy három és fél kilométer távolságnyira kezdődik, és egészen Karika helységig húzódik.
- A falu erdejében található a Széles kő (Peatra Lata) nevű nagy kőszikla.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 594–596. o. Online elérés
- Hereditatum [1]
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}