Szilágypanit
Szilágypanit (Panic) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Haraklány |
Rang | falu |
Községközpont | Haraklány |
Irányítószám | 457171 |
SIRUTA-kód | 141438 |
Népesség | |
Népesség | 1086 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 738 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 22° 59′ 36″47.204966°N 22.993276°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 22° 59′ 36″47.204966°N 22.993276°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágypanit témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szilágypanit (románul: Panic) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól keletre, Krasznarécse és Zilah közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szilágypanit nevét 1383-ban említették először Panyit néven. Ekkor a Panyit birtokon elkövetett jogtalanságok miatt vizsgálatot tartottak Csaholyi Sebestyén számára Récsei Balázs fia, Antal ellen.
1429-ben a Panyitról elhajtott jobbágyokért Csaholyi János és László érdekében vizsgálatot tartottak Kusalyi Jakcsi János ellen.
1583 előtt Melith György és fiai is részbirtokosok voltak itt.
1583-ban Rátoni Benedek felperes és Prépostvári Bálint és Anna közt per folyt. A részbirtokot Melith György és fiai, István és Pál, hűtlenségi per következtében vesztette el.
1797-ben végzett összeíráskor Szilágypanit főbb birtokosai voltak: Orgován Ferenc, gróf Teleki Sámuel és Sándor, de birtokos volt még itt többek között a Guti, Kún, gróf Bánfi, gróf Andrási, Verőczi Sándor, Fosztó, Délczeg, Antal, Sebes, Király, Kis, Borbély családoknak is.
1910-ben 482 lakosa volt, ebből 395 magyar, 84 román, ebből 85 görögkatolikus, 377 református, 10 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református templom (anyakönyvet 1784-től vezetnek);
- Szilágypaniti Tölgyes természetvédelmi terület;
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 199–207. o. Online elérés