Szentpéterfalva (Szilágy megye)
Szentpéterfalva (Bozna) | |
Szentpéterfalva görögkeleti fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Ördögkút |
Rang | falu |
Községközpont | Ördögkút |
Irányítószám | 457341 |
SIRUTA-kód | 139955 |
Népesség | |
Népesség | 214 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 341 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 04′ 59″, k. h. 23° 05′ 44″47.083023°N 23.095507°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 59″, k. h. 23° 05′ 44″47.083023°N 23.095507°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentpéterfalva település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, a Meszes-hegység alatt, Ördögkút, Felsőegregy és Szilágybogya között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szentpéterfalva nevét az oklevelek csak 1619-ben említették először Szent Peterfalva néven. 1657-ben Szentpeterffalva, 1722-ben Sent Peterfalva néven írták.
Az 1800-as évek végén írták a településről: "Szentpéterfalva a magyaregregyi járáshoz tartozott. Határos vala Kraszna vármegyével. Kis helység. (a dobokavármegyei Szent Peterfalva falu) a Meszes-hegy lábánál elterülő szűk völgyben fekszik".
A település birtoklásának történetéről biztos adatok csak a XVII. század elejétől vannak biztos adatok.
1619-ben Prépostvári Zsigmondé volt, aki Rétsey Pálnak adta azt.
1639-ben Szunyogh (Szuniogh) Gáspár volt Szentpéterfalva birtokosa, akitől Rédei Ferenc szerezte meg.
1657-ben Rédei Ferenc átadta a birtokot Korda Zsigmondnak.
1733-ban 13 oláh család élt itt, 1750-ben 128 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 507 lakosa volt, melyből 17 magyar, 490 oláh, ebből 3 református, 490 görögkeleti, izraelita 14. A házak száma 114 volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma fából épült. (Falán egy festmény az erkölcstelenség rettentő példájára a poklot ábrázolja: tűz közepén meztelen nők állnak és az ördögök, kezükben vasvillával.)
- Felső kréta korból származó dinoszaurusz maradványok lelőhelye.
Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 471–473. o. Online elérés