Magyarpatak
| Magyarpatak (Făgetu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Gyümölcsénes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyümölcsénes |
| Irányítószám | 457271 |
| SIRUTA-kód | 142355 |
| Népesség | |
| Népesség | 516 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 05′ 43″, k. h. 22° 35′ 04″47.095244°N 22.584509°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 43″, k. h. 22° 35′ 04″47.095244°N 22.584509°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarpatak (románul: Făgetu) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megye és Bihar megye határán, a Réz-hegység északi oldalán, Kisbáród és Gyümölcsénes közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Magyarpatak viszonylag újonnan keletkezett település. 1830-ban keletkezett, mikor a Bánffy család szlovák telepesekkel telepítette be.
A falu lakói a 20. század elején a Berettyó és Körös völgyében és a Réz-hegységben mezei munkából, favágásból és fafaragásból éltek.
Birtokosai voltak a báró Bánffy család tagjai; Bánffy Dezső, és a Hummel családok.
1847-ben 584 lakosából 534 római katolikus, 44 görögkatolikus, 1 református, 5 izraelita volt.
1890-ben 1412 lakosa volt, melyből 27 magyar, 1367 szlovák, 18 román, melyből 1371 római katolikus, 17 görögkatolikus, 24 izraelita volt. A házak száma ekkor233 volt.
1910-ben 1609 lakosából 15 magyar, 1573 szlovák, 21 román, ebből 1578 római katolikus, 27 görögkatolikus volt.
Magyarpatak a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Anyakönyvet 1891-től vezetnek.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus templom - 1894-ben épült. Szent István tiszteletére lett szentelve. Kőtornyában 3 harang van, melyekből az egyik 300 kg-os, rajta Szent László király képével, ezt 1894-ben öntötték. A másik 300 kg-os harangon Szent István király képmása látható. A harmadik harang 80 kg-os, ezt Váradon öntötték 1855-ben, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 38–40. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
