Ködmönös
Ködmönös (Cormeniș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Nagylózna |
Községközpont | Nagylózna |
Irányítószám | 457226 |
SIRUTA-kód | 141900 |
Népesség | |
Népesség | 200 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 215 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 21′ 07″, k. h. 23° 31′ 00″47.351994°N 23.516747°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 07″, k. h. 23° 31′ 00″47.351994°N 23.516747°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ködmönös település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zsibótól északkeletre, a Szamos balparti úton, Konkolyfalva és Nagylózna közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét valószínű a valamikor itt nagyban gyártott ködmönök után kapta.
Története
[szerkesztés]Ködmönös és környéke már ősidőktől lakott hely volt. Itt a Gyálu szakaturi hegytetőn Torma Károly régész egy rómaiak által épített őrhelyre bukkant.
A település kezdetektől fogva Almásvárához tartozott.
Nevét 1554-ben említették először az oklevelek Keodmenes néven, amikor Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi Anna itteni birtokrésze negyedét lekötötte férjének.
1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenné vált Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
1600-ban Mihály vajda Bocskay István itteni birtokrészét annak hűtlensége miatt Csáky Istvánnak adta.
1627-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót erősítette meg itteni birtokrészeiben.
1642-ben Csáky birtok volt, 1652-ben Csáky István fiai a birtok itteni részét Kemény Jánosnak zálogosították el. 1694-ben Csáky László birtoka volt.
1696-ban a hódoltsági falvak közt jegyezték nevét.
1698-ban a Hosszú, Miháli, Varga, gróf Lázár családok birtoka volt.
A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.
1910-ben 365 lakosa volt, ebből 4 magyar, 358 román volt, melyből 357 görögkatolikus volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemplomát 1834-ben az őrangyalok tiszteletére szentelték fel.
Anyakönyvet 1822-től vezetnek.
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.