Ugrás a tartalomhoz

Beréd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beréd (Brebi)
Beréd fatemploma
Beréd fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségKarika
Rangfalu
KözségközpontKarika
Irányítószám457092
SIRUTA-kód140707
Népesség
Népesség546 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság767 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 28″, k. h. 23° 11′ 49″47.207752°N 23.196897°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 28″, k. h. 23° 11′ 49″47.207752°N 23.196897°E
SablonWikidataSegítség

Beréd település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Zilahtól északkeletre, Csiglen és Zsákfalva között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Beréd nevét az oklevelek 1385-ben említették először Beryd néven. 1423-ban Bred, 1450-ben Bered, 1475-ben Bros, 1543-ban Breeb, 1553-ban Bereed, 1555-ben Bed, 1557-ben Beed néven írták nevét.

A falu a Kusalyi Jakcsok birtokai közé tartozott. 1472-ben Bélteki Drágfi Miklós és fiait; Bertalant, Ferencet, Györgyöt és Pétert iktatták be Bréd birtokába. 1557-ben Jakcsi Mihály fiai tiltakoztak az ellen, hogy a falu felét I. János király és Izabella királyné bátori (ecsedi) Báthori Györgynek és nejének, somlyói Báthory Annának és fiuknak, Istvánnak (†1605) adományozták.

1724-ben III. Károly adományaként Csíkszentkirályi báró Andrási Ferenc és József nyerte Brédet, mely előtte a Serédi családé volt. Somlyói Báthory Anna ajándékul adott itt egy részt Keresztúri Dobszai Jánosnak. 1797-ben végzett összeíráskor a település birtokosa gróf Andrási Károly.

1847-ben 387 lakosa volt, ebből 9 római katolikus, 378 görögkatolikus. 1890-ben 1012 lakosából 27 magyar, 974 oláh, 11 egyéb nyelvű, melyből 6 római katolikus, 771 görögkatolikus, 207 görögkeleti, 5 református, 23 izraelita. A házak száma 201.

Beréd a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lista monumentelor istorice: Județul Sălaj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 174–177. o. Online elérés