Hegyköz (település)
Hegyköz (Muncel) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Nagykeresztes |
Rang | falu |
Községközpont | Nagykeresztes |
Irányítószám | 457101 |
SIRUTA-kód | 140798 |
Népesség | |
Népesség | 147 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 424 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 13′ 27″, k. h. 23° 23′ 40″47.224105°N 23.394516°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 27″, k. h. 23° 23′ 40″47.224105°N 23.394516°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegyköz település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Csákigorbótól északra, Kiskeresztes déli szomszédjában fekvő település.
Története
[szerkesztés]Hegyköz nevét 1557-ben említették először az oklevelek Mwnczal írásmóddal. 1560-ban Mancsul, 1561-ben Munyal, 1618-ban Muncsal (Gorbó), 1890-ben Hegyköz névalakban fordult elő.
A település feltehetően 1554-1557 között keletkezhetett. Kezdetektől a Kolozs megyei Almásvárához tartozott. 1557-ben Pelsőczi Bebek Ferenc birtoka volt, aki itteni részét nejének, Somi Ilonának adományozta. 1560-ban II. János király a birtok felét Bebek Ferenctől elkobozta, és Báthory Kristófnak és nejének, Domiska Katának adományozta. A másik fele Balassa Zsófiáé lett. 1577-ben egy része a fejedelemre szállt, a másik része pedig Csáky Lászlóé, Balassa Zsófia második férjéé lett. 1592-ben Báthory Zsigmondé lett, akire Csáky Dénes fia Mihály utód nélküli halála miatt szállt, de azt Csáky Istvának adományozta. 1592-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Gábor itteni részét Bocskai Istvánnak adta. 1619-ben Haller Zsigmond és neje, Kendy Krisztina kapták zálogba. 1644-ben Csáky István és László volt birtokosa. A Csáki családé és leszármazottaié volt még 1743-ban is. 1810-ben Cserey Miklós, Henter Ferenc és Kozma Imre birtoka volt.
1886-ban 349 lakosa volt, ebből 344 görögkatolikus és 5 zsidó volt.
A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
1910-ben 335 lakosa volt, ebből 5 német, 330 román, melyből 329 görögkatolikus, 5 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma – 1897-ben építették, Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 16–21. o.