Ugrás a tartalomhoz

Somlyógyőrtelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului)
A település vasútállomása
A település vasútállomása
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségKrasznahídvég
Rangfalu
KözségközpontKrasznahídvég
Irányítószám457238
SIRUTA-kód142042
Népesség
Népesség795 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Népsűrűség39,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190-267 m
Terület20 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 22° 47′ 30″47.294444°N 22.791667°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 22° 47′ 30″47.294444°N 22.791667°E
Somlyógyőrtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyógyőrtelek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somlyógyőrtelek (románul: Giurtelecu Șimleului, németül: Wüst Görgen) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágysomlyótól északra, Szilágylompért és Somlyócsehi között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Somlyógyőrtelek (Somlyó-Győrtelek) nevét már 1351 előtt említették az oklevelek Gyurgteluke néven. A település ekkor Medgyesi Simon birtoka volt, aki leánynegyed fejében adta nővérének Báthori Lászlónénak, Pók Annának.

1352-ben leánynegyed fejében Báthori Bereckné Medgyesi Annát is beiktatták Gyurgteluke (Győrtelek) birtokába.

1356-ban a váradi káptalan oklevele szerint a Meggyesiek megosztoztak Győrtelek birtokán.

1429-ben Csaholyi Lászlót és Csaholyi Jánost Zsigmond király megerősítette itteni birtokában.

1435-ben a somlyói vár tartozékai közé számító Győrtelekért per folyt Bélteki Drágfi János, Báthori Miklós fia István és Báthori János fia János között. A hosszan tartó pert 1519-ben még II. Lajos király is átírta.

1641-ben Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint győrteleki birtokos Lónyai Zsigmond, Bodoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia szántói Becski György és leánya briberi Melith Györgyné Zsuzsánna.

1741-ben a Bánfiak tulajdonában lévő somlyói várhoz tartozó Győrteleket Somlyó városa önkényesen elvette, s birtokában tartotta, s ezért a Bánfiak bizonyító oklevelet adtak be a város ellen.

1890-ben 1059 lakosa volt, melyből 54 magyar, 996 oláh , 9 egyéb nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye szilágysomlyói járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]
 
Somlyógyőrtelek lakossága évenként
Év Lakossága
2002 1055
1992 1149
1920 1395
1910 1322
1900 1216
1890 1059
1880 996
1869 1190
1847 684
1750 231
1720 90
1715 72

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus kőtemploma 1819-ben épült. Az egyház anyakönyvét 1821-től vezetik.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. Budapest. 1902-1909.
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 477–483. o. Online elérés
  • Zentai László és Kósa Pál: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs: Talma. 2003. ISBN 9638568348.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]