Melith család

A Bribiri Melith család kihalt főnemesi családaink egyike volt. A család eredetét a bribiri Šubić családból, rajtuk keresztül pedig a Horvátországbeli Bribir helyséből származtatják.

Története

Az oklevelekben nevük 1223-ban fordult elő először, amikor II. András király Melith Gergelynek és Istvánnak (Comitibus) adományt adott Horvátországban bizonyos Domald javaira a Corca vizétől egészen a tengerig és Zadurig. (Szirmay: Zemplin vm.), s a családé volt Zemplén vármegyében a czékei és a radi vár is.

Az 1500-as évek közepe táján a Bribéri Melith családnak Ugocsa-, Szabolcs-, és Szatmár vm-ben is voltak birtokai. Szatmár megyében tulajdonuk volt Magas Ligeth, Csenger, Kocsord és Szalka település is. A Melithek közül György a Szatmár megyei Szalkán telepedett le, a felesége a Csaholyi családból való Csaholyi Anna által örökölt régi Csaholyi birtokon, melyet anyjuk után fiai : István, Pál, Péter és György örököltek.

Bribéri Melith Péter szabolcsi főispán volt, Melith István 1572-ben Rudolf király koronázására Zemplén vármegye követe volt.

Péter 1611-ben nejével, Zokolyi Erzsével együtt Szatmár vármegyei Jánka, Gyügye és Ricse helységekre.

A Bribéri Melith család tagjai közül 1622-ből Gergelyről tudunk még, kinek neje Chapy Zsuzsánna volt, s kivel együtt volt jelen az az évben megtartott Zemplén megyei főispán beiktatásán.

1633-ban pedig Darah helységre nyert királyi adományt. 1637-ben T.-Bodrogon a ferenczes szerzeteseknek zárdát építtetett.

Ugyanez időben található még a családból Melith Vid, kinek neje Chapy Zsuzsánna volt György 1638-ban Kocsordon kastélyt építtetett, majd azt öccsének, Péternek adományozta. 1638-ban királyi adománnyal Homok egész birtokába priberi Melith Péter szatmári főkapitányt iktatták be.

A családból ismert még Melith Klára (1643–1685), aki Csáky István második felesége lett. Egy 1723-as összeírás Báró Melith Zsigmond által egykor Csontos Györgynek elzálogosított csengeri birtokát említi. (MOL. UC 145: 70.))

Egy 1752-ben készült kamarai oklevél (MOL.: UC 111:37) a Melith család egykori Magas Ligeth-i birtokát említi, mely a család magvaszakadtával Pelsőczy György özvegyére, s annak mostohafiára szállt.

Források

• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VII. kötet [Láb - Múlyady]. Pest: Ráth Mór. 1860.  
• Szirmay Antal: Zemplén vármegye
• Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig.