Ugrás a tartalomhoz

Kocsord (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyarországi községről szól. A növénynemzetségről szóló cikket lásd Kocsord (növénynemzetség)
Kocsord
Műemlék unitárius templom
Műemlék unitárius templom
Kocsord címere
Kocsord címere		 Kocsord zászlaja
Kocsord zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterBakos Róbert (független)[1]
Irányítószám4751
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség2688 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség113,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′, k. h. 22° 23′47.950000°N 22.383333°EKoordináták: é. sz. 47° 57′, k. h. 22° 23′47.950000°N 22.383333°E
Kocsord (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Kocsord
Kocsord
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Kocsord weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsord témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kocsord község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település neve növényi eredetű: a kocsord (vagy disznókömény) kórós növény, amelynek kénszagú gyökere van. E növénynevet jelentő szó vált helynévvé.

Eredetileg természeti név volt, és területet jelölt, később átvitellel a településre vonatkoztatták (Szab.szatm, 64, FNESz.) A növényt a 16. században gyógynövénynek is gyakran használták. Kevésbé valószínűen a névadás személynévi használaton keresztül is történhetett (1276: Kochord szn., FNESz.)

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye keleti részén fekszik, a Szatmári-síkságon, a Kraszna folyó jobb partján. A környező települések közül Mátészalka 4, Győrtelek 3, Tunyogmatolcs 8, Fehérgyarmat 13, Ököritófülpös 9, Porcsalma pedig 16 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton lényegében csak egy útvonalon, a 49-es főúton közelíthető meg, ezen érhető el Mátészalka, illetve az ország belsőbb részei, valamint Csenger és a csengersimai határátkelő felől is.

Vonattal két hazai vasútvonalon is elérhető: a 113-as Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta- illetve a 114-es számú Mátészalka–Csenger vonalon. A két vasútvonalnak két közös megállási pontja van a településen: Mátészalka felől előbb Kocsord megállóhely – a nyugati településrész központjában, közel a 49-es főút vasúti kereszteződéséhez; ennek közúti elérését a 41 325-ös számú mellékút biztosítja –, majd Kocsord alsó vasútállomás, a keleti településrész északi szélén; ez csak önkormányzati utakon érhető el. A két vasútvonal Kocsord alsót elhagyva válik el egymástól.

Története

[szerkesztés]

Kocsordot 1270-ben említik először az oklevelekben, a Káta nemzetség-beli Panyit fia Ábrahám végrendeletében, ahol vámját említik: tributum de Kochurdhyda. Mint hídvám mellett fekvő útőrző pont, Kocsord is fontos királyi hely volt.

1277-ben már a Csaholyi család tulajdona, mivel akkor már ők szedték a vámot a kocsordi hídon. A középkorban nagyrészt a Csaholyiak uradalmához tartozik. 1317-ben a kocsordi hídvámot a szatmári ispán a Balogsemjén nemzetség-beli Mihály fia Mihály fia Mihály mesternek adományozta.

1399-ben mikor Mácsa falu (Ököritófülpös mellett) elpusztult, annak lakosait is Kocsordra telepítették.

A 15. században két település állt itt: Kis-Kocsord (Hidas-Kocsord), melyet 1477-ben említenek először, és Nagy-Kocsord, melynek a 14. század elején már temploma is állt. 1415-ben az itteni rév és vám a Cudar családé volt.

1547-ben - Csaholyi Annával kötött házassága révén férjéé, Bribéri Melith György-é lett, aki itteni birtokán erődített kastélyt épített, majd azt öccsére, Péterre hagyta. A 16–17. században a falu majdnem teljesen kihalt.

1696-ban a szatmári vár birtokai közé tartozott, majd különböző nemesi családok szerezték meg.

A 19. század elején a gróf Dégenfeld, Ilosvay, Patay, Kende családok voltak legnagyobb birtokosai. Az 1800-as évek elején birtokosa volt az Ujhelyi család is.

A 20. század első évtizedeiben özv. Tisza Kálmánné Dégenfeld Schonburg Ilona, majd fia Tisza Lajos volt birtokosa (Maksai F.:161, Borovszky S.:100, Szab.Szatm.64).

1851-ben 884, 1910-ben 2284, 1930-ban 2458, 1984-ben 3192 lakosa volt.

A Tanácsköztársaság bukása után a falu határában, a Kraszna-híd környékén zajlott le a Székely Hadosztály és a román intervenciósok csatája. A csata helyén, a Kraszna híd mellett áll a Székely Emlékmű.

A falu lakói az évszázadok során sokat szenvedtek a Kraszna folyó árvizeitől.

A falu közlekedése jó, itt halad el a szatmári terület mindkét vasútvonala Csenger, illetve Zajta felé. A környező falvakkal sűrű autóbuszjárat köti össze a települést.

A Mátészalka szomszédságában lévő település az elmúlt években, évtizedekben sokat fejlődött, sok új lakóház, közintézmény, bolt, vendéglátóhely stb. épült a faluban.

Sándor

[szerkesztés]

Részben Kocsord, részben Mátészalka határába olvadt Sándor Árpád-kori falu is.[forrás?] Hogy a település neve puszta személynévből keletkezett-e, vagy csak személynévi forma, és a Sándortelke (1325: Alexteleky, 1327: Alexanderteluke) szerkezetből vonódott-e el, nem eldöntött.[forrás?]

A Sándor nevet az olasz Sandro latinosításából származó magyar alakulatnak tartja Melich, török eredetű személynévnek Pais. A Sándor és az Alexander nevek azonosításának 1325-re már meg kellett történnie (Szab.Szatm.65).

Története

[szerkesztés]

Neve 1325-ben tűnik fel, mint telekhely Alexteleky néven. W.Vityi Z. kutatásai szerint Csaholyi Jánosé volt, és Maksai feltételezése ellenére sohasem volt a szomszédos szalka tulajdonosának, Karászi Sándornak a birtoka.

1429-ben a Csaholyi családbeliek új adományt kapnak rá.

1547-től a Csaholyi család leányági örököseié.

1695-ben a szatmári vár birtokai közé tartozik.

1727-ben Szatmári Bence Sámuel is részt kapott benne (Maksay 204.,Borovszky 112, W.Vityi 12, 16).

Sándor település jobbágylakosságát 1400-ban említik először. A török kor után, a 18. század elején a terjedő viznek esett áldozatul. Szirmay szerint a Kraszna folyó vizének két oldalára telepített falut lakosai a gyakori árvizek miatt elhagyták, és e pusztán maradt részt szántásra, s kaszálásra használták.

Az egykori falu emlékét a Pusztasándor, (Sándor puszta, Sándor) nevű dűlő és külterületi lakott hely őrzi.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Jakab Cs. Zsigmond (független)[3]
  • 1994–1998: Jakab Zsigmond (független)[4]
  • 1998–2002: Jakab Zsigmond (független)[5]
  • 2002–2006: Jakab Zsigmond (független)[6]
  • 2006–2010: Jakab Zsigmond (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Barkaszi Sándor (független)[8]
  • 2014–2016: Dr. Barkaszi Sándor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2016–2019: Földi István (Jobbik)[10]
  • 2019–2024: Bakos Róbert (független)[11]
  • 2024– : Bakos Róbert (független)[1]

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[10] mert az előző képviselő-testület még az év január 28-án feloszlatta magát.[12] A korábbi polgármester nem jelöltette magát, a választáson a Jobbikos győztes mellett két független és egy munkáspárti jelölt indult; a hat képviselői helyért 26 fő szállt ringbe.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2893
2876
2878
2851
2668
2715
2688
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 14% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,7%, református 73,2%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 3,6% (10,5% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3% volt római katolikus, 49,7% református, 2,4% görög katolikus, 4,7% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 4,9% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Ismert lakói

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Maksay Ferenc: A középkori Szatmár vármegye
  • Pesty Frigyes: Szatmár vármegye
  • Kálnási Árpád: A Mátészalkai járás földrajzi nevei

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. ↑ a b Kocsord település időközi választási eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 8. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. ↑ Földi István lett Kocsord polgármestere (magyar nyelven) (html). Ma.hu, 2016. május 9. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Kocsord Helységnévtár
  16. ↑ Kocsord Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kocsord_(település)&oldid=27439651”