Kraszna (folyó)

Kraszna
A Kraszna Mátészalkánál
Közigazgatás
Országok	Románia Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz	193 km
Forrásszint	565 m
Vízhozam	3 m³/s
Vízgyűjtő terület	3142 km²
Forrás	Meszes-hegység
é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 22° 52′ 09″47.057361111111, 22.869277777778
Torkolat	Tisza Vásárosnaménynél
é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″48.1378, 22.3189
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Kraszna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.

Nevének eredete

Neve a szláv krasna melléknévből való, és „szép” vagy „vörös” (valószínűleg az áradáskor vörösesbarnára váltó színére utalva) vizet jelent.

Elhelyezkedése

A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban ered Kraszna mezőváros közelében és Magyarországon, Vásárosnaménynál ömlik a Tiszába. Hossza 193 km (147 km Romániában, 46 km Magyarországon), vízgyűjtő területe 3142 km² (2255 Romániában, 887 Magyarországon). Románia területén a Krasznába ömlő patakok a Meszes- és a Szilágysági-Bükk-hegységben eredő Balkány, Homoród, Tálna és Terep patak.

Legnagyobb mellékvize a jobbról érkező Homoród, amelynek egyik ága magyar területen az egykori lápot megkerülő Keleti övcsatornában folytatódik. Magyarországon több kisebb csatorna mellett az Ecsedi-láp vizét fogadja magába a Lápi főcsatornán keresztül. A Kraszna az 1890-es évekig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik. (é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″48.137769444444, 22.318855555556)

Települések a folyó mentén

Forrásvidéke

Csizér, Perje, Palicka, Bagolyfalu, Bogdánháza, Krasznahorvát, Krasznatótfalu, Felsőszék, Ballaháza, Krasznafüzes, Felsőbán, Alsóbán, Pecsely, Krasznahosszúaszó, Ráton, Kraszna, Oláhkecel, Magyarkecel.

A krasznai víztározó után Szilágy megye határáig

Krasznarécse, Varsolc, Szilágyperecsen, Szilágysomlyó, Somlyócsehi, Somlyóújlak, Somlyógyőrtelek, Krasznahídvég, Szilágylompért, Mojád, Sarmaság, Nagyderzsida, Kisderzsida.

Szatmár megyében

Girókuta, Felsőszopor, Alsószopor, Ákos, Krasznamihályfalva, Gyöngy, Krasznacégény, Királydaróc, Kőröstelep, Nagymajtény, Gilvács, Kismajtény, Domahida, Kaplony, Kálmánd, Börvely.

Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)

Ágerdőmajor, Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Előtelek, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Kocsord, Ököritófülpös, Győrtelek, Mátészalka, Ópályi, Szamosszeg, Nagydobos, Olcsva, Vitka, Vásárosnamény, Kisvarsány.

A Kraszna Vásárosnaménynál

Története, jelene

A forrásvidék után, Kraszna és Varsolc között mesterségesen duzzasztva létrehozták a Kraszna-víztározót, amely a környék településeinek – köztük a megyeszékhelynek, Zilahnak – ivóvízellátását biztosítja. A víztározót a szilágyiak maguk közt Barázs néven (a román baraj = duzzasztógát szóból) emlegetik.

A Kraszna eredetileg az ecsedi lápon átfolyva a Szamossal egyesült, de az 1800-as évek végén, a láp lecsapolásakor, Kismajténytól kezdve a torkolatig új mederbe terelték. A folyó mentén összefüggő töltés csak a jobb oldalon van. Több csatornának a vizét is felveszi, így beleömlik a Kocsordi-főcsatorna, a Meggyes-Csaholyi főfolyás is.

Vízállása erősen ingadozó. Magyarországi szakasza nagyrészt szabályozott.

Források

• Kálnási Árpád:A Mátészalkai járás földrajzi nevei
• Petri Mór. Szilágy vármegye monográfiája
• Erdélyi gyopár: A Kraszna folyó forrásvidéke és a Kraszna völgy -[1]
• ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X  

További információk

• Panorámio [2]

Kapcsolódó szócikkek

• Kraszna mezőváros
• Kraszna vármegye