Mócsy András

	Mócsy András
Született	1929. május 15.; Budapest
Elhunyt	1987. január 20. (57 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Mócsy János
Foglalkozása	régész, ; epigráfus, ; ókortörténész, ; egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1949); Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1951, doktorátus, régészet, muzeológia);
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1971); a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1983);
Sírhelye	Farkasréti temető (60/8-1-367)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).

Életpályája

Mócsy János állatorvos, egyetemi tanár fia. Apja magángyűjteménye keltette fel érdeklődését a régészet iránt. A középiskolát a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. 1947 és 1949 között a Budapesti Tudományegyetemen latin–történelem, majd 1949–51-ben régész–muzeológus hallgató volt. 1951-ben régész-muzeológus, 1959-ben pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

1951-től a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályán volt gyakornok, majd segédmuzeológus és muzeológus. 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1959-től az ELTE régészeti tanszékén adjunktus, 1962-től docensként, 1969-től egyetemi tanárként irányította a római kor régészetének oktatását. 1968-tól a történelemtudomány (régészet) doktora. 1974–76 között rektorhelyettes. 1977-től a régészeti tanszék vezetője. 1983-tól az ókortörténeti tanszék vezetését is átvette.

Az MTA filozófiai és történeti osztályának elnökhelyettese, 1985-től elnöke volt. Kutatásai kezdetben Pannónia provincia történetére, epigráfiai anyagára és régészeti emlékeire irányultak, később vizsgálatait kiterjesztette a Római Birodalom egészére. Epigráfiai és történeti kutatásaira épülve nevéhez fűződik az ún. budapesti iskola létrehozása, amely a római személynévanyag új szempontú, számítógépes módszereket is felhasználó, történeti elemzésével szerzett nemzetközi hírnevet.

A Dissertationes Pannonicae kiadója, számos hazai és külföldi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A háromkötetes Erdély története társszerzője és szerkesztője. Az Osztrák Tudományos Akadémia levelező, a Society of Antiquaries tiszteleti, az Osztrák Régészeti Intézet levelező, valamint 1966-tól a Német Régészeti Intézet rendes tagja. Tagja volt a Limeskongresszusok hattagú nemzetközi állandó bizottságának és a Nemzetközi Balkánkutató Társulat Régészeti Állandó Bizottságának. Éveken keresztül látta el az MTA Régészeti Bizottságának titkári feladatait, tagja volt az MTA Régészeti Intézete tudományos tanácsának.

Elismerései

1971 Akadémiai Díj
1983 Állami Díj – A római Pannónia provincia társadalomtörténetének, társadalmi rétegződésének nemzetközileg is elismert, iskolateremtő módszerű kutatásában elért eredményeiért.
1986 ELTE Arany Emlékérme
Kuzsinszky-emlékérem
Rómer Flóris-emlékérem

Művei

1955 A százhalombatta-dunafüredi római tábor és település, Archaeologiai Értesítő 82/1, 59-69.
1959 Die Bevölkerung von Pannonien bis zu den Markomannenkriegen. Budapest (rec. Alföldy András 1960 AAASH XII, 361–363)
1963 Pannónia története. Bp. (tsz. Barkóczi László, Bóna István)
1970 Gesellschaft und Romanisation in der römischen Provinz Moesia Superior. Budapest–Amsterdam
1972 Savaria, Scarbantia und die Limes-Strecke Ad Flexum-Arwabona. Amsterdam–Budapest
1972 Pannonia Provincia története. Budapest
1972/1976 Die römischen Inschriften Ungarns I–II. Budapest–Amsterdam (tsz. Barkóczi László)
1974 Pannonia and Upper Moesia. London (ném. London–Boston)
1974 Pannónia a korai császárság idején. Budapest
1974 Pannónia a késői császárkorban. Budapest
1976 Salla, Mogentiana, Mursella, Brigetio. Budapest–Amsterdam
1981 Die Spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod. Budapest
1983 Nomenclator (!) provinciarum Europae Latinarum et Galliae Gisalpinae cum indice inverso. Budapest
1985 A római név, mint társadalomtörténeti forrás. Budapest
1985 Beiträge zur Namenstatistik. Budapest
1990 Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest (tsz. Fitz Jenő)

Jegyzetek

↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Kultura.hu
↑ Magyar régészet: Visy Zsolt (főszerk): Magyar régészet az ezredfordulón. www.ace.hu. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány (2003) (Hozzáférés: 2015. január 10.) (pdf)

További információk

1973 Az Akadémia új levelező tagjai. Mócsy András. Magyar Tudomány
1987 M. A. (Egy. L.)
1987 Bökönyi Sándor: M. A. (Magyar Tudomány 1987/5)
1987 Redő Ferenc: András Mócsy, Acta Archaeologica
1987 B. Thomas Edit: András Mócsy. Österreichische Akademie der Wissenschaften. Almanach.
1988 T. Bíró Mária: In memoriam András Mócsy. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis, Sectio Historica, 1987–1988
1988 Tóth Endre: Mócsy András. Archaeologiai Értesítő 1987–1988
1988 Pekáry Tamás: András Mócsy, Gnomon
1989 Lőrincz Barnabás: Wissenschaftliche Tätigkeit von Professor András Mócsy. Acta Archaeologica

[9f6fd75021b8d32607fba8a2e4797f7987357dc2-1] BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[c6fb84204c7d83335d5ca324d78b36da533be34a-2] ttps://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html

[4a6ffa48b866b0d8907b21f15c919cf2e729a371-3] ttps://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

[1]

[2]

[3]

Mócsy András
Született	1929. május 15. Budapest
Elhunyt	1987. január 20. (57 évesen)^[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Mócsy János
Foglalkozása	régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1949) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1951, doktorátus, régészet, muzeológia)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1971) a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1983)
Sírhelye	Farkasréti temető (60/8-1-367)^[2]^[3]
Sablon • Wikidata • Segítség