Kraszna (település)
| Kraszna (Crasna) | |
 | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Kraszna |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Kraszna |
| Polgármester | Kovács István |
| Irányítószám | 457085 |
| SIRUTA-kód | 140636 |
| Népesség | |
| Népesség | 4241 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3812 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 36″, k. h. 22° 52′ 29″47.160000°N 22.874722°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 36″, k. h. 22° 52′ 29″47.160000°N 22.874722°E | |
| Kraszna weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kraszna (románul: Crasna; németül: Krassmarkt) település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja. Az egykori, 1876-ban megszűnt Kraszna vármegye névadója és székhelye. Ma községközpont, Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól 11 km-re délkeletre, Zilahtól 19 km-re nyugat-délnyugatra fekszik a Partiumban. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv krasna (kb. ’szép’) melléknévből eredeztethető,[1] ám az is elképzelhető, hogy a települést átszelő Kraszna folyó áradáskor vörösesbarnára váltó színére utal.
Története
[szerkesztés]Első említése 1213-ból Karasna alakban ismert, de szerepel a Váradi regestrum 1217 és 1235 közötti felsorolásában is. 1341-ben Valkóvárhoz tartozott, s birtokosaként egy bizonyos Dancs mestert iktattak be.
1454-ben a Bánfi családnak, Chahol Jánosnak és a Kusalyi Jakcs családnak voltak birtokai a településen. 1479 és 1498 között a losonczi Bánfiaké volt, akik 1491-ben osztoztak meg rajta. 1522-ben Bánfi Miklós Báthory István vajdának adta 15 bánfihunyadi jobbágytelekért. 1534-ben a Báthory István vajda elhunyt, 1537-ben fiait, Andrást, Kristófot és Istvánt iktatták be Kraszna birtokába. Nem sokkal később, 1548-ban húguk, Báthory Anna, Drágffy Gáspár, majd Drugeth Antal özvegye is elzálogosította itteni birtokait a három Báthory-fivérnek. 1550-ben a Losoncziaknak a Báthoryakkal folytatott birtokpere kapcsán Ferdinánd király arra intette a Báthoryakat, hogy hagyjanak fel a Losoncziakkal folytatott birtokperekkel, s adják vissza azok erdélyi és magyarországi birtokait. 1562-ben II. János magyar király utasítására a nagyváradi káptalan elküldte embereit Pethenyeffalwa-ra és felszólította a peres feleket az ügyintézésre.[2] 1576-ban Kraszna város tizedét Báthory István a Bánffyaknak adományozta.
1648-ban II. Rákóczi György és neje, Báthory Zsófia birtoka volt.
Egykori várát a 17. században még lakták. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Népessége (társközségeivel együtt)
[szerkesztés]- 1910-ben 3884 lakosából 3790 magyar volt.
- 1992-ben 6534 lakosából 4169 magyar, 2049 román és 305 cigány volt.
- 2002-ben 6373 lakosából 4066 magyar, 1786 román, 514 cigány és 7 egyéb volt.
- 2012-ben 6485 lakosából 4103 magyar, 1602 román, 561 cigány volt.
Nemzetiségek (2002)
[szerkesztés]| Magyar | Román | Cigány | Ukrán | Német | Szlovák | Nem nyilatkozott |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 4066 | 1786 | 514 | 3 | 1 | 1 | 2 |
Vallások (2002)
[szerkesztés]| Református | Ortodox | Baptista | Adventista | Görögkatolikus | Katolikus | Evangéliumi | Pünkösdista | Evangélikus | Unitárius | Zsidó | Más | Felekezeten kívüli |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3383 | 1913 | 598 | 136 | 135 | 106 | 27 | 4 | 1 | 1 | 1 | 66 | 2 |
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma a 14. század végén épült, amelyhez a 18. század elején négy fiatornyos tornyot építettek. Festett kazettás mennyezete a 17. században készült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Gyöngyössi János (1741. november 4. – Újtorda, 1818. március 15.) református pap, költő
- Kádár István György (1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) költő, drámaíró
- Juhász Erzsébet Éva (1961. szeptember 9.) szerkesztő, riporter
- Lengyel Zoltán (1873 – Budapest, 1940. február 6.) ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő
- Méhes Gyula (1897. március 28. – Budapest, 1970. október 10.) gyógyszerész, biológus, egyetemi tanár
- Nagy Dezső, kaáli (1868. május 17. – Siófok, 1940. március 22.) mérnök, a Balaton-part egyik vezető építésze.
- Mitruly Miklós (1931. március 7. –) magyar folklorista, egyetemi oktató.
- Darie Novăceanu (1937. április 8.) román költő, műfordító, esszéista.
Kraszna környéke 1769–1773 között
[szerkesztés]-
Kraszna környéke ÉNY , 1769–1773 között -
Kraszna környéke- ÉK, 1769–1773 között -
Kraszna környéke -DK, 1769–1773 között
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Csenger (Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)- Imrehegy (Magyarország, Bács-Kiskun vármegye)
- Akasztó (Magyarország, Bács-Kiskun vármegye)
- Kiskunlacháza (Magyarország, Pest vármegye)[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Minden szláv területen gyakori folyó- és helységnév – Kniezsa: MNépny. 4:213–5, FNESZ.
- ↑ Arhivele Naționale ale României - Cluj, Fond familial Bálintitt, Seria 1 - Documente medievale, Nr. 33 [1]
- ↑ Testvbértelepülések
Források
[szerkesztés]- Kraszna honlapja Archiválva 2007. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Népszámlálási adatok 2002
- Statisztika 1850–1992 nemzetiség vallás
- Szilágy megye térképe
- Szász András: Kraszna
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}