Gorbómező

Gorbómező (Valea Lungă)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Zálha
Rang	falu
Községközpont	Zálha
Irányítószám	457366
SIRUTA-kód	143129
Népesség
Népesség	77 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′ 00″, k. h. 23° 30′ 51″47.166728, 23.51409
Sablon • Wikidata • Segítség

Gorbómező település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Csákigorbótól keletre, Zálha és Aszó között fekvő település.

Története

Gorbómező (Hosszúmező) nevét az oklevelek 1332-ben említették először Hozzwmezeu néven.

1378-ban Huzymezeu, 1511-ben Hozyw Mezeu, 1561-ben Hozzwmezeu, 1808-ban Hosszúmező, 1888-ban Huzmezeu, 1913-ban Gorbómező-nek írták.

A település első ismert birtokosai az Aba nemzetséghez tartozó Czente család-ból való János és annak János nevű fia voltak.

1322-ben Czente János fia János Dellő-Apátiért cserébe adta Elefánti Dezső mesternek, aki sebesi várnagy volt, később azonban újra Czene János birtokában találjuk.

1356-ban Czente János sógorának, Vas Miklósnak és László, István, Pál és János nevű fiainak adta oda a szilágy vármegyei Borzua hegyével együtt, azért, hogy nevezettek róla élete hátralevő részében gondoskodjanak.

1378-ban már királyi birtok, a király Bebek Györgynek és Imrének adományozta.

1557-ben Pelsőczi Bebek Ferencé, aki itteni részét nejének Somi Ilonának adományozta.

1577-ben a birtok egy része a fejedelemre szállt, míg másik része Csáky Lászlóé Balassa Zsófia férjéé volt.

1589-ben Báthory Zsigmond az eddig Almás várához tartozó itteni birtokrészeit Kendy Sándornak adományozta.

1590-ben a Kendyek osztozkodásakor ifjú Kendy Gábornak jutott egy itteni jobbágy.

1592-ben Báthory Zsigmond a Csáky Dénes fia után reá szállott részt Csáky Istvánnak adományozta.

1600-ban a Csákyak mellett Petky Istvánt írták a település egyik birtokosának.

1658-ban végzett összeíráskor gróf Csáky Istvánnak itt 3, Havasali Istvánnak 5, Kolozsvár városának 1 adófizető jobbágya volt itt.

1696-ban török hódoltsági terület.

1773-ban gróf Haller György, Macskási Péter, Macskási Ferencné, a kolozsvári római katolikus plébánia és Haller János birtoka volt.

Magyar lakói még az alparéti lázadás alatt kipusztultak, helyükre román lakosok költöztek.

1891-ben 527 lakosából 490 görögkatolikus, 24 görögkeleti, 13 izraelita volt.

1910-ben 563 lakosa volt, melyből 11 német, 552 román, ebből 554 görögkatolikus, 8 görög ortodox, 11 izraelita volt.

Gorbómező (Hosszúmező) a 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1600-ban épült a község déli részén, Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szentelték fel. Felirattal ellátott harangjai 1700-ból valók. A templomot többször felújították; 1777-ben és 1840-ben is.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 47–53. o.