Hosszúújfalu
Hosszúújfalu (Husia) | |
Hosszúújfalu görögkatolikus fatemploma (1800). | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Rang | falu |
Községközpont | Zsibó |
Irányítószám | 455202 |
SIRUTA-kód | 139848 |
Népesség | |
Népesség | 205 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 22 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 210 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 23° 17′ 45″47.285888°N 23.295829°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 23° 17′ 45″47.285888°N 23.295829°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúújfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hosszúújfalu település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zsibótól északkeletre, a Szamos jobb partján, Nagygoroszló és Szilágyróna közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Hosszúújfalu egykor Középszolnok vármegyéhez tartozó település volt.
1582-ben a Jakabfi család tagjainak, Jakabfi Ambrusnak és Móricznak birtoka volt.
1637-ben a Lónyaiaké: Lónyai Zsigmond birtoka volt.
1632 körül Várad eleste után e település is elpusztult, sorsában valószínű Hadad sorsával osztozott.
1750-ben végzett összeíráskor 206 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 349 lakost számoltak össze a településen, melyből 4 magyar, 1 német, 1 tót, 342 román, amiből 5 római katolikus, 337 görögkatolikus, 1 református, 6 izraelita. A házak száma ekkor 65 volt.
1900-ban 344, 1920-ban 410, 1992-ben 276, 2002-ben 294 lakosa volt a településnek.
Hosszúújfalu a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Itt éltek
[szerkesztés]- Jósa Piroska (1934–) orvos és helytörténetíró 1964-1974 között e körzetben körorvos volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 699–701. o. Online elérés