Kásapatak
Kásapatak (Bogdana) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Vármező |
Rang | falu |
Községközpont | Vármező |
Irányítószám | 457052 |
SIRUTA-kód | 140404 |
Népesség | |
Népesség | 437 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 416 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 01′ 17″, k. h. 23° 00′ 14″47.021496°N 23.003929°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 17″, k. h. 23° 00′ 14″47.021496°N 23.003929°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kásapatak település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zilahtól délre, a Meszes-hegység keleti oldala alatt, az Egregy-patak forrásvidékén, Vármező délnyugati szomszédjában fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a határában eredő Egregy-patak apró, kásásszemű kavicsa után kapta.
Története
[szerkesztés]1560-ban Kolozs vármegyei helység volt, és Bebek Ferenc volt birtokosa, azonban hűtlensége miatt Somlyói Báthory Kristófnak adták a birtokot.
1603-ban Almás várához tartozott, és Csáky István vette zálogba Rátóti Gyulafi Lászlónak.
1607-ben Bánfi János leányát, Zsuzsannát erősítette itteni birtokában Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
Kásapatak a 20. század elején Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor a településnek 1073 lakosa volt, ebből 12 magyar, 121 szlovák, 923 román, melyből 122 római katolikus, 927 görögkatolikus, 19 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 610. o.