Csicsógombás

Csicsógombás (Gostila)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Blenkemező
Rang	falu
Községközpont	Blenkemező
Irányítószám	457277
SIRUTA-kód	142408
Népesség
Népesség	347 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	227 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 23° 48′ 15″47.323561, 23.804217
Sablon • Wikidata • Segítség

Csicsógombás környéke 1769-1773 között

Csicsógombás település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

A Gosztilicza és a Valea Cel Mare (Nagy patak) patak mentén, mely Blenkemezőnél egyesül a falkusai és bábai patakkal, Nagyilondától keletre, Blenkemező és Guga között fekvő település.

Története

Nevét az oklevelek 1553-ban említették először Gostilla néven. 1570-ben Costylla, 1599-ben Goztella, 1617-ben Guztillare, 1890-ben Gombás néven írták nevét.

Gombás Csicsóvár tartozéka volt, neve csak 1553-ban fordult elő először a korabeli okiratokban. Egy 1598 évi tanúvallomás is új falunak mondta Gosztillát. A hagyomány szerint a mostani község közepén egy nagy tó volt, ennek partjára telepedett le a Belk család, majd az 1717 beli tatárjárás után a Máramaros vármegyéből származó Dáncs és Szeván családok és még más családok is itt telepedtek le. Ma is az ő utódaik lakják a falut.

1570-ben II. János király a falut Kővár urának, Hagymási Kristófnak adományozta.

1590-ben Kővárhoz tartozó kincstári birtoknak írták.

1592-ben Báthory Zsigmond e Kővárhoz tartozó birtokot Szentbenedeki Keresztúri Kristóf kővári kapitánynak adományozta.

1617-ben Bethlen Gábor fejedelem e birtokot a Kornis család-nak adományozta.

1649-ben II. Rákóczi György az ekkor Szamosújvárhoz tartozó birtokot Kornis Ferencnek, Kolozs vármegye főispánjának és nejének Wesselényi Katának és gyermekeiknek adta zálogba.

1665-ben Kornis Ferenc birtokán gyermekei megosztoztak, míg a többi részt lánytestvérei Anna (Perényi Gáborné) és Krisztina (Perényi Ferencné) örökölte.

1700-ban gróf Mikes Mihály vette zálogba Perényi Imrétől, Miklóstól és Gábortól, majd Haller Istvánnak engedte át.

1820-ban végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak: gróf Kornis Ignácné gróf Teleki Anna, gróf Haller család, Haller János, és a báró Henter család, báró Henter Antal.

1831-ben a településnek 411 lakosa volt.

1857-ben Gosztilla 593 lakosából 585 görögkeleti, 8 zsidó. A házak száma ekkor 100 volt.

1886-ban 686 lakosa volt, melyből 657 görögkeleti és 11 zsidó.

1891-ben 681 lakosából 1 görögkatolikus, 660 görögkeleti, 20 izraelita volt.

Csicsógombás (Gostilla) a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög keleti kőtemploma a 19. század végén épült, Szent Miklós tiszteletére szentelték fel.
• 17. századi ortodox fatemploma a füzesmikolai kolostorban található.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.