Farnas

Farnas (Sfăraș)
Farnasi református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Váralmás
Rang	falu
Községközpont	Váralmás
Irányítószám	457017
SIRUTA-kód	140057
Népesség
Népesség	108 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	54
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	354 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 54′ 18″, k. h. 23° 05′ 55″46.904891, 23.098589
Sablon • Wikidata • Segítség

Farnas (románul Sfăraș) falu Romániában Szilágy megyében.

Fekvése

Bánffyhunyadtól északkeletre a vasútvonalhoz közel fekszik.

Első említése

A 12. századi tizedjegyzék említi először. 1839-ben és 1863-ban Szferas, 1873-ban Szferázs, 1930-ban Sfărașu néven találjuk.

Lakossága

1850-ben 365 főből 203 fő magyar, 4 fő zsidó, 2 fő cigány. 1992-ben 180 főre apadt lakosságából 111 fő román és 69 fő magyar. 1850-ben 156 fő görögkatolikus, 8 fő római katolikus, 197 fő református 4 fő izraelita hitű. 1992-ben 110 fő ortodox, 2 fő római katolikus, 67 fő református.

Története

Árpád kori település, a 12. századig Adorján vár területe volt, majd királyi birtok, a Váradelőhegyi prépostság, majd a Szent Jób-apátság tulajdona volt. A 12. századig Bihar vármegyéhez tartozott. 13. századi Bécsi Kódex szerint már Mater Ecclesia, önálló egyháza volt. Eredeti lakói katolikusok voltak, akik a reformáció óta reformátusok. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegyéhez tartozott.

Látnivaló

Mai református temploma valószínűleg a tatárjáráskor (1241) lerombolt Almásmonostor várának köveiből a 15. században, gótikus stílusban. Az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharcban megrongálódott épületet csak 1750-ben hozták helyre. Ajtókereteit reneszánsz faragványok díszítik. A templomhajó és a nyolcszögletű szentély mennyezetét Gyalui Asztalos János és Umling Lőrinc fakazettái (kétfejű sas, pelikán, nap, bűnbeesés) díszítik, szószékét ugyancsak Umling készítette 1750-ben. A falba épített, 1510-ből való sírkő a Mátyás király elleni felkelés egyik vezéralakjának, Farnasi Veress Jánosnak állít emléket. A templom melletti harangláb két harangja közül a nagyobbik 1745-ből való.

A faluban található még a Szent-Iványi család 19. század eleji kastélya, melyet öregek otthonává alakítanak.

Források

• Horváth Zoltán György–Gondos Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
• Várady Péter-Borbly Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
• Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)

Kapcsolódó szócikkek

• Kolozs vármegye
• Kalotaszeg

Képgaléria

• 
  Gyalui Asztalos János és Umling Lőrinc fakazettái
• 
  Umling Lőrinc 1750
• 
  Harangláb
• 
  Templombelső

Külső hivatkozások

• https://web.archive.org/web/20100210180326/http://kalotaszeg.mlap.hu/