Kőfrinkfalva
Kőfrinkfalva (Frâncenii de Piatră) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Galgó |
Rang | falu |
Községközpont | Galgó |
Irányítószám | 457147 |
SIRUTA-kód | 141205 |
Népesség | |
Népesség | 7 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 227 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 19″, k. h. 23° 40′ 44″47.321894°N 23.678951°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 19″, k. h. 23° 40′ 44″47.321894°N 23.678951°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kőfrinkfalva (románul: Frâncenii de Piatră) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyilondától keletre, Kisborszó, Szamossósmező és Nagyilonda közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kőfrinkfalva nevét 1592-ben említették először az oklevelek Frinkfalva néven.
1597-ben Fringfalwa, 1789-ben Kőfrinkfalva néven írták.
A település Kővár tartozéka, mivel 1567-ben Kővár tartozékainak felsorolásánél még nem szerepelt neve, tehát 1567-1592, vagy 1571-1592 közt keletkezhetett, mivel ez a vidék 1571-ben Kővár várához csatlakozott.
A település alapítója a Frank család volt, melynek egyik tagja Frank Péter 1592-ben Frinkfalva kenéze volt.
Frinkfalva 1597-ben Báthory Zsigmond fejedelem birtokai közé tartozott.
1614-ben alsómezei erdélyi császári biztosok Frinkfalvát új adományba adják a sómezei Vajda családnak.
1673-ban Sómezei Vajda Balázs Márián és Vajda Balázs Tódor, 1771-ben Csákói György és a vajdák birtoka.
1898-ban nagyobb birtokosai Barbul János, Kriszte János és Vajda Demeter részben öröklés és vásárlás útján.
1891-ben 218 lakosából 5 római katolikus, 203 görögkatolikus, 2 református, 8 izraelita volt.
1910-ben 235 lakosa volt, ebből 8 német, 226 román, ebből 224 görögkatolikus, 3 görögkeleti ortodox, 8 izraelita.
A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.