Létka
| Létka (Letca) | |
 | |
| Létka, görögkatolikus fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Létka |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457215 |
| SIRUTA-kód | 141795 |
| Népesség | |
| Népesség | 533 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Népsűrűség | 8,81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 60,50 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 06″, k. h. 23° 27′ 19″47.334944°N 23.455412°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 06″, k. h. 23° 27′ 19″47.334944°N 23.455412°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Létka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Létka (románul: Letca) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Zilahtól északkeletre, a Szamos jobb partján, Lemény és Kocsoládfalva között fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét az oláh Litca szóból eredőnek tartják, mely orsót, keringőt, forgót, és a mellette folyó Szamos vizére vonatkozólag örvénylőt, örvényt jelent.
Története
[szerkesztés]
Létka nevét az oklevelek 1405-ben említették először Lehtka néven.
1424-ben Lithka, 1470-ben Lythka, 1650-ben Litka, 1723-ban Letka-nak írták nevét.
Létka Kővárhoz tartozó oláh település volt a középkorban.
1405-ben már említették nevét Kővár tartozékainak felsorolásakor, mikor Zsigmond király Kővár várát Balk és Drág fiainak adományozta.
1424 évi osztozkodáskor Létka Balk fiainak jutott.
1470-ben Mátyás király Bélteky Sandrin fia Mihálytól, mert feleségét megölte s így főbenjáró vétségben elmarasztalták, s összes birtokait, köztük Létkát is elkobozta, s azt Drágfi Miklós fiának Bertalannak adományozta, s a Drágfiaké volt egészen 1556-ig, a család kihaltáig.
1556-ban Izabella királyné a Drágfiak kihalta miatt a birtokot Báthory Györgynek és nejének Annának, valamint fiuknak Istvánnak adományozta. 1565-ben Báthory György fellázadt Miksa császár ellen, s feje váltságául Kővárt tartozékaival együtt a császárnak engedte át.
1567-ben II. János király Kővárt visszafoglalta tartozékaival együtt Miksa császártól, s beregszói Hagymási Kristófnak adományozta Létkával együtt.
1617 előtt Putnoky János birtoka, aki azt Báthory Gábortól kapta, s tőle Bethlen Gábor foglalta el 1636-ban II. Rákóczi György birtoka, aki azt Kővár kapitányának Ecsedi Rőti Orbánnak és nejének Mocsáry Zsófiának adományozta, aki azt Gyerőmonostori Ebeni Istvánnak adta zálogként.
1654-ben II. Rákóczi György Gyerőmonostori Ebeni Istvánt az Ecsedi Rőti Orbántól magához váltott birtokban megerősítette.
1674-ben Belényi Zsigmond birtoka volt.
1766-ban gróf Teleki Sámuel volt Létka birtokosa.
Az 1809-ben végzett összeíráskor a település birtokosai: gróf Teleki Sámuel és más kisnemesek voltak, majd 1820-ban báró Henter Antal is.
1886-ban 611 lakosa volt, melyből görögkatolikus 597 és 14 zsidó.
1891-ben 624 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 568 görögkatolikus, 7 evangélikus, 1 lutheránus és 40 izraelita volt.
1898-ban birtokosai: Sárombereki, család, gróf Teleki Sámuel és gróf Mikó Anna Wesselényi Józsefné öröklés, valamint a Paul és Péter családok öröklés és vásárlás folytán.
A trianoni békeszerződés előtt Létka Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Két görögkatolikus temploma volt, az egyiket 1600-ban szentelték fel az arkangyalok tiszteletére.
- A másik a XVII. században épült, és 1872-ben szentelték fel utoljára szűz Mária tiszteletére, ez ma ortodox templom.
Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
Jegyzetek
[szerkesztés]Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}