Nagyrajtolc
Nagyrajtolc (Răstolț) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Vármező |
Rang | falu |
Községközpont | Vármező |
Irányítószám | 457054 |
SIRUTA-kód | 140422 |
Népesség | |
Népesség | 212 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 348 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 01′ 49″, k. h. 23° 04′ 37″47.030152°N 23.077081°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 49″, k. h. 23° 04′ 37″47.030152°N 23.077081°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrajtolc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyrajtolc település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zilahtól délre, Vármező és Nyerce közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nagyrajtolc nevét 1334-ben említette először oklevél Rotolch néven.
1560-ban Rajtolcz, 1554-ben Felseoraytocz, 1808-ban Rajtolz, Reitholz, Resztolczu néven írták.
1560-ban Somlyói Báthori Kristófot és feleségét iktatták be a hűtlenségbe esett Bebek Ferenctől elvett, Almás vár és város tartozéka, a kolozsvármegyei Alsó- és Felső-Rajtolcz birtokba.
1641-ben Rákóczi György fejedelem birtoka volt, mely Somlyói Fejérvári Miklós és neje, Ravazdy Erzsébet utód nélküli elhalálozása következtében szállott a fejedelemre, aki azt több más birtokkal együtt 50,000 forint értékben Serédi István és neje, Kamuthy Katharinának adta.
1890-ben 645 lakosából 9 német, 614 román, egyéb nyelvű 22. Ebből görögkatolikus 632; görögkeleti ortodox 4, izraelita 9 volt. A házak száma 144 volt.
A 20. század elején Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. 1910-ben 757 lakosából 721 román, 33 cigány volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1873-ban épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1847-ben Ioniță Scipione Bădescu román költő, publicista.
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.