Almásbalázsháza
| Almásbalázsháza (Bălan) | |
 | |
| Almásbalázsháza fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Almásbalázsháza |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457025 |
| Körzethívószám | +40 x60[1] |
| SIRUTA-kód | 140155 |
| Népesség | |
| Népesség | 890 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 214 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 18″, k. h. 23° 18′ 46″47.155000°N 23.312778°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 18″, k. h. 23° 18′ 46″47.155000°N 23.312778°E | |
 | |
| Almásbalázsháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almásbalázsháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Almásbalázsháza (románul: Bălan) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zilahtól légvonalban 20 km-re keletre (közúton 37,5 km), Zsibótól légvonalban 12 km-re délkeletre (közúton 15,5 km), az Almás vizének bal partján, Kettősmező és Kendermező között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Almásbalázsháza (Almás-Balázsháza) nevét az oklevelekben a 16. században említették először, amikor 1520-ban Somi Gáspár engedte át használatra Zsombori Péternek.
1560-ban Somlyói Báthory Kristófot és nejét iktatták be a hűtlenség miatt Bebek Ferenctől elvett Almás vár birtokába és tartozékaiba, így Balázsháza birtokába is.
1593-ban Wass György kapta a birtokot Báthory Zsigmondtól.
1594-ben Bornemissza Anna átengedte Almás birtokát tartozékaival együtt Csáki Istvánnak.
1630-ban Károlyi Katalin fejedelemasszony Zakariás Istvánné Básti Annát erősítette meg az itteni birtokban.
1837-ben főbb földesurai a Csákiak, de birtokosok voltak itt még a báró Jósika, Molnár, Geréb, Cserei családok is Csáki jogon, és mellettük még a gróf Rédei, Korbács, Felszegi családoknak is volt itt részbirtoka.
A település határában a Facza moneszterin nevű helyen egykor klastrom állt. Helye búcsújáró hely.
A 2002-es népszámláláskor 1043 lakosa közül 1041 fő (99,8%) román, 2 (0,2%) magyar volt
Nevezetességek
[szerkesztés]- Istenszülő elszenderedése-fatemplom
- Az ortodox kolostor fatemploma
- Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-fatemplom
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 75–77. o. Online elérés
- Lista monumentelor istorice: Județul Sălaj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
További információk
[szerkesztés]Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}