Gyümölcsénes

Gyümölcsénes (Plopiș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Gyümölcsénes
Rang	községközpont
Irányítószám	457270
SIRUTA-kód	142346
Népesség
Népesség	1004 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Népsűrűség	12,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	80,38 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 39″, k. h. 22° 39′ 11″47.127562, 22.653048
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyümölcsénes (románul: Plopiș) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágysomlyótól délnyugatra, Szilágynagyfalu és Elyüs közt fekvő település.

Története

Gyümölcsénes nevét 1341-ben említette először oklevél, az Almás és Genelchenes folyók közt fekvő földrészekkel kapcsolatban. Ekkor Dancs mestert és fiait iktatták be a birtokba, azonban egy Napakur nevű ember tiltakozott beiktatásuk ellen, arra hivatkozva, hogy az oklevélben említett folyóközön levő falvakban és malmokban neki is van birtokjoga.

1481-ben mint Valkó várához tartozó helységeket említették; Ekkor Felsew-Genelchenes és Alsó-Gyümölcsös néven már két külön helység volt, amelyek birtokosa Bánffy András volt, aki e birtokát zálogba adta.

1549-ben a két Gyümölcsénes nevű települést özvegy Kisvárdai Ambrusné Losonczi Bánffy Petronella és Losonczi Nánffy Imre fiának leányai közt osztották el egyenlő részekre, később Rákóczi-birtok lett, majd 1777-ben a kincstárra szállt, amelytől Cserei Farkas kapta meg.

1808-ban végzett összeíráskor gróf Bánffy, báró Bánffy, gróf Petzki, Vay és Cserei családok birtoka volt.

1847-ben végzett összeíráskor a településnek 647 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 1135 lakost számoltak össze Gyümölcsénesen, melyből 36 volt a magyar, 31 tót, 1061 pedig román, 7 egyéb nyelvű volt. Ebből 34 római katolikus, 1063 görögkatolikus, 7 református, 31 izraelita volt. A házak száma ekkor 234 volt.

Gyümölcsénes a 20. század elején Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus kőtemploma 1882-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 486–489. o. Online elérés