Vérvölgy
Vérvölgy (Verveghiu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Debren |
Rang | falu |
Községközpont | Debren |
Irányítószám | 457126 |
SIRUTA-kód | 141018 |
Népesség | |
Népesség | 433 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 442 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 18′ 49″, k. h. 23° 06′ 37″47.313562°N 23.110271°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 49″, k. h. 23° 06′ 37″47.313562°N 23.110271°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vérvölgy (románul: Verveghiu) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Zsibótól északnyugatra fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A hagyományok szerint neve egy Szent István korabeli legendából ered, mely szerint a király serege a pogány vallás elfojtására a mai falu helyén lévő völgybe szorította be, és verte le a pogányokat, s e csata után vértől patakzó völgyről nevezték el a későbbi falut Vérvölgynek.
Története
[szerkesztés]Vérvölgy nevét az oklevelek 1387-ben említették először, Werwelg néven. Nevét később többféle formában írták: 1387-ben Verweghe, 1446-ban Werwelgh néven volt említve.
1447-ben Rathoni Nagy (Magnus) Lőrinc volt a település fő birtokosa.
1446-1449 körül a Szentkirályi család tagjai voltak a falu birtokosai.
1553-ban Kaplyon György birtoka volt, és Kővárhoz tartozott.
1638-ig Nagydobai Spáczai János volt a falu legnagyobb birtokosa.
1639-ben Nagydobai Spáczai Pál birtokát annak hűtlensége miatt Görcsöni đerédi István kapta meg.
1716-ban Szécsi Györgynek és nejének Guti Juditnak is volt itt birtoka.
1847-ben 541 lakosa volt, ebből 1 római katolikus, 10 görögkatolikus és 530 református volt.
1890-ben 580 lakosából 571 magyar, 9 oláh, melyből 9 római katolikus, 9 görögkatolikus, 537 református, 25 izr. Házainak száma: 136.
Vérvölgy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Népviseletek, népszokások
[szerkesztés]Vérvölgy 20. század eleji népviseletében a kék szín volt divatban. A vérvölgyiek különlegessége volt a kék posztóval bevont báránybőr kucsma, vagy sapka, mely visszahajtható fekete prémmel volt ellátva. Teteje lapos, hat czikkű, a közepén gyapjúból készült gomb helyezkedett el. Hátul a prém egy tenyérnyi helyen csonka, melyet itt fekete zsinór kötött össze. Nadrágjuk kék posztó, fekete lapos zsinórral, a szegényebbeknél pedig fehér harisnya, két oldalt piros, széles szegéllyel (csizmaszáron kívül viselték).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 788–794. o. Online elérés