Szilágybadacsony
Szilágybadacsony (Bădăcin) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Szilágyperecsen |
Rang | falu |
Községközpont | Szilágyperecsen |
Irányítószám | 457266 |
SIRUTA-kód | 142300 |
Népesség | |
Népesség | 655 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 17 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 15′ 21″, k. h. 22° 51′ 16″47.255950°N 22.854562°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 21″, k. h. 22° 51′ 16″47.255950°N 22.854562°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágybadacsony témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szilágybadacsony (románul Bădăcin) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól északkeletre, Szilágysomlyó, Selymesilosva és Somlyómező közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szilágybadacsony (Badacson) Árpád-kori település. Neve már a Váradi regestrumban is előfordult Botocun néven, egy peres üggyel összefüggésben.
A korabeli oklevelekben 1217-1235 között már említették Botocum, Badacon, Badachon néven.
Badachon Báthory birtok volt. Eleinte középszolnok vármegyei, később Kraszna vármegyei helység, mely Somlyó várához tartozott.
1458-ban Báthory Szaniszló unokáinak birtoka volt. A Báthori-család tagjai és rokonságának birtoka volt egészen az 1600-as évek végéig.
Az 1808-ban végzett összeíráskor 59 nemes birtoka volt, köztük a gróf Toldalagi, báró Kemény, Guti, Erdőteleki, Gencsy, Borbély, Ladányi, Izsák, Csatári, Zoltán, Czikó, Szentmarjai, Lázár, Mán, Pap, Bordás, Mál, Horvát családoké.
1890-ben 623 lakosa volt, melyből 20 magyar, 1 német, 602 román, ebből 3 római katolikus, 596 görögkatolikus, 17 református, 7 izraelita. A házak száma 138.
Szilágybadacsony a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma 1810-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
- Iuliu Maniu Emlékház
Nevezetes emberek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 41–47. o. Online elérés