Ugrás a tartalomhoz

Beregdaróc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beregdaróc
Beregdaróc címere
Beregdaróc címere		 Beregdaróc zászlaja
Beregdaróc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterTánczos László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4934
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség840 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 32′48.200000°N 22.533333°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 32′48.200000°N 22.533333°E
Beregdaróc (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Beregdaróc
Beregdaróc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Beregdaróc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beregdaróc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Beregdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a magyar-ukrán határ mellett. Vásárosnaménytól északkeletre.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északnyugat felől Barabás, nyugat felől Gelénes, délnyugat felől Csaroda, dél felől Márokpapi, délkelet felől pedig Beregsurány. Határszéle északkeleten közel 10 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Beregdéda (Дийда).

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Tiszaszalka-Gelénes irányából a 4122-es, Beregsurány és a 41-es főút felől pedig a 4127-es úton.

Története

[szerkesztés]

A honfoglalás időszakára benépesült kis falvak lakói - Sid, Csonkás, Kirva - a tatárjárást követően választották ki a maguk számára a Tibériás patak által körülölelt, erdőkkel szegélyezett, biztonságosnak tűnő helyet, a későbbi Beregdarócot.

A szakirodalom az Árpád-kori darócokat királyi vadfogóknak tartja. Valószínű, hogy innen ered a falu neve is, mivel ez a terület a kezdetektől királyi birtok volt.

Az oklevelek 1284-ben említik elsőízben Drauch néven. Az első birtokosok a Gutkeled nemzetségből származó Daróci és Váradi családok voltak.

A történeti forrásoktól eltérően a helyi névmagyarázat a falu nevét a daru szóból eredezteti, mivel volt idő, mikor igen sok daru élt ezen a vidéken.

Az 1400-as években már annyi irtás volt a falut körülölelő erdőkben, hogy új telkeket lehetett kijelölni. Az ekkor átalakított Árpád-kori templom köré szerveződött a mai falu magva.

A 18. századtól a Gulácsy, majd a Lónyay család birtokába került a település. A nagybirtokok felaprózódását az első világháborút követően a birtokos családok eladósodása gyorsította fel.

A település a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Badak Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Badak Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Révész Ferencné (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Révész Ferencné (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Révész Ferenc Miklósné (független)[8]
  • 2014–2019: Pálinkás György (független)[9]
  • 2019–2020: Pálinkás György (független)[10]
  • 2020–2024: Tánczos László (független)[11]
  • 2024– : Tánczos László (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2020. szeptember 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester február 21-én bejelentette a lemondását, egészségügyi okokra hivatkozva.[12][13] A választás időpontját először 2020. június 7-ére tűzték ki,[14] de aznap nem lehetett megtartani, mert a koronavírus-járvány kapcsán életbe lépett veszélyhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették a választás lebonyolítását. A választás új időpontját a korlátozások feloldását követően 2020. szeptember 27-ére tűzték ki.

Népesség

[szerkesztés]

Beregdaróc népessége 2011-ben még 731 fő volt, amely 2016 elejére 978 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség megjelenése valószínűsíthető.[15]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
842
866
950
961
871
871
840
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,7% ukránnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,7%, református 53,3%, görögkatolikus 21,3%, felekezeten kívüli 1,4% (16,3% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 80,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,3% cigánynak, 1% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ruszinnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 39,3% református, 19,9% görög katolikus, 0,2% ortodox, 3% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[18]

Nevének eredete

[szerkesztés]

SEBESTYÉN ZSOLT BEREG MEGYE HELYSÉGNEVEINEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA (Bessenyei Könyvkiadó ● Nyíregyháza, 2010)-ból idézve: "Daróc ’település Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében, Vásárosnaménytól K– ÉK-re’ 1284: Drauch (GYÖRFFY 1: 538), 1307: Dorouch (ZichyOkm. 1: 115), 1343: Darolch (uo. 2: 86), 1530: Darolcz (Conscr. Port.), 1542: Darocz (uo.), 1543: Darotz (uo.), 1550: Nagydrotz (uo.), 1553: Darocz (N. KISS 153), 1570: Darocz (Conscr. Port.), 1773: Darócz (LexLoc. 47), 1808: Darócz (LIPSZKY: Rep. 127), 1851: Darócz (FÉNYES 1: 240), 1864/65: Nagy Darócz (PESTY 471), 1877: Darócz (Hnt.), 1913: Beregdaróc (Hnt.), 1973: Beregdaróc (Hnt.). A Daróc helységnév magyar eredetű, a m. R. daróc foglalkozásnévből keletkezett. Ez szláv átvétel, jelentése azonban bizonytalan (TESz. 1: 596). Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek vadbőrnyúzás, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk (FNESz., Beregdaróc, KNIEZSA 1955: 623). A 16. századtól használt Nagy- előtag az elpusztult, későbbi alapítású Kisdaróc nevének előtagjával állt korrelációban. A Bereg- jelző 1904-től használatos (MEZŐ 1999: 86), s az egykori megyei hovatartozásra utal."

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus templom - bővebb információ: beregdaroc.nyirgorkat.hu
  • Református temploma - a 14. században épült gótikus stílusban.
  • Dédai erdő - természetvédelmi terület.
  • Nyírjes tó - természetvédelmi terület.

Források

[szerkesztés]
  • Györffy György: Beregvármegye.
  • Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára (Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2010)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  9. ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  10. ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ Beregdaróc települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 27. (Hozzáférés: 2020. szeptember 29.)
  12. ↑ Lemondott a beregdaróci polgármester. Szabolcsihír.hu, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  13. ↑ Tánczos László lett Beregdaróc polgármestere. 24.hu (2020. szeptember 27.)
  14. ↑ Beregdaróc időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  15. ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Beregdaróc Helységnévtár
  18. ↑ Beregdaróc Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beregdaróc&oldid=27717723”