Dunkófalva

Dunkófalva (Обава)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Munkácsi járás (–2020)
Község	Szentmiklós község
Rang	falu
Alapítás éve	1600
Irányítószám	89643
Körzethívószám	+380 3131
Népesség
Teljes népesség	990 fő (2001) +/-
Népsűrűség	562,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	234 m
Terület	1,76 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 30′ 49″, k. h. 22° 48′ 36″48.513611111111, 22.81
Dunkófalva Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunkófalva témájú médiaállományokat.

Dunkófalva (ukránul: Обава [Obava]) falu Ukrajnában, a Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

Munkácstól északkeletre, Kockaszállás és Pásztorlak közt, az Obava patak mellett fekvő település.

Nevének eredete

A Dunkófalva helységnév magyar eredetű, a Dunkó személynévnek és a birtokos személyjellel ellátott falu főnévnek az összetételével keletkezett. A Donkó személynév délszláv, (bolgár Думко, illetve Дунко személynév). A családnevet Bereg megyében románok terjeszthették el. A párhuzamosan használt, hivatalos ruszin~ukrán Обáва név víznévből jött létre névátvitellel [1270: riv. Olbua (GYörffy 1: 519), Обáва (SHU. 392)]. Mizser Lajos szerint a víznév jelentése ’kétágú patak’ (szl. oba dъva ’kettő, mindkettő’. Kiss Lajos azonban egy szl. Olъba névből magyarázza, amiben talán egy óorosz olъ ’sörféle szeszes ital’ található.

Története

Nevét 1877-ben Dunkófalva, Obáva néven említették (Hnt.). Későbbi névváltozatai: 1913-ban Dunkófalva (Hnt.), 1930-ban Obava (ComBer. 121), 1944-ben Dunkófalva, Обава (Hnt.), 1983-ban Обава (ZO).

1568. február 4-én Szentjánosi Lajos beregi főispán, a munkácsi uradalom igazgatója adott kenézi meghatalmazást Koczán Dankónak, hogy az Obava nevű patak mentén a kijelölt erdőirtáson falut alapítson (Lehoczky 3: 245).

A falu a Munkácsi vár birtokai közé tartozott. Birtokosai a munkácsi vár mindenkori urai, később pedig a Rákócziak, majd a Schönborn család tagjai voltak.

Lakói görögkatolikus vallású ruszinok.

1910-ben 694 lakosából 17 magyar, 51 német, 626 ruszin volt. Ebből 21 római katolikus, 633 görögkatolikus, 38 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma a 18. században épült.

A templom hosszúhajós elrendezésű. Hajót körülvevő faoszlopos tornácú és hármas tagozódású tetőzetű. Bejárat fölötti négyzetes tornyát kettős hagymasisak fedi. Padozatszerű tetőzete van, mely a szentély felé csökkenő magasságú és osztású.

Források

• Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
• Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]