Ugrás a tartalomhoz

Zsófiafalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsófiafalva (Софія)
Zsófiafalva címere
Zsófiafalva címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségFelsőkerepec község
Rangfalu
Irányítószám89664
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
Terület1,285 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 29″, k. h. 22° 49′ 34″48.391389°N 22.826111°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 29″, k. h. 22° 49′ 34″48.391389°N 22.826111°E
Zsófiafalva (Kárpátalja)
Zsófiafalva
Zsófiafalva
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsófiafalva témájú médiaállományokat.

Zsófiafalva (ukránul: Софія [Szofija], németül: Sophiendorf) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Munkácstól délkeletre, a munkácsi repülőtér közelében, Beregleányfalva és Beregfogaras között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Munkács környékén a Rákóczi-szabadságharc következtében gazdátlanná vált földeket III. Károly király 1726-ban a Schönborn családnak juttatta. A család egy tagja, a terület birtokosa, Franz Philipp Schönborn-Buchheim alapította a falut 1804-ben 303 csehországi és ausztriai katolikus német telepessel. A falut felesége emlékére Sophiendorfnak nevezte el. A falu 1877-ben templomot, rá egy évre magyar népiskolát kapott, nevét ugyanekkor Zsófiafalvára változtatták.

1910-ben 352 lakosából 328 volt német.

1920-tól Csehszlovákiához tartozott, majd 1939 márciusában Kárpátalja részeként visszatért Magyarországhoz. 1944 végén szovjet kézre került, eddigre német lakossága javarészt elmenekült, a helyben maradtakat 1946-ban Kazahsztánba deportálták, a visszatérés 1950-től kezdődhetett. Az utolsó német család a faluból 1989-ben repatriált Németországba.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Munkácsi járásához, a csehszlovák uralom alatt továbbra is a Munkácsi járáshoz, 1939 és 1944 között Kárpátaljához, a Beregi közigazgatási kirendeltség Munkácsvidéki járásához tartozott, a Szovjetunióban illetve Ukrajnában pedig a Kárpátontúli területhez, azon belül továbbra is a Munkácsi járásához.

Látnivalói

[szerkesztés]
  • Szent István király templom (1877)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]