Beregi közigazgatási kirendeltség
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/68/Magyaro_%C3%89K_hat%C3%A1rv%C3%A1ltoz%C3%A1sai_1937-40.png/300px-Magyaro_%C3%89K_hat%C3%A1rv%C3%A1ltoz%C3%A1sai_1937-40.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/K%C3%A1rp%C3%A1talja_1939.png/300px-K%C3%A1rp%C3%A1talja_1939.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/K%C3%A1rp%C3%A1talja_1941.png/300px-K%C3%A1rp%C3%A1talja_1941.png)
A Beregi közigazgatási kirendeltség a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljai Kormányzói Biztosság része volt 1939-től 1944-ig, Kárpátalja 1939 márciusi magyar megszállása után az Országgyűlés felhatalmazása alapján[1] a magyar kormány szervezte.[2]
Beregi közigazgatási kirendeltség Bereg vármegye ruszinok lakta részén Kárpátalja 1939. március 15-i visszacsatolása, és július 7-i a katonai közigazgatás megszüntetése után a kárpátaljai kormányzóságban kialakított 3059 km² közigazgatási terület. Székhelye Munkács volt.
Közigazgatési beosztása:
- alsóvereckei járás (32 község, 1941: 21.638 lakos)
- ilosvai járás (50 közs., 1941: 78.229 lakos)
- munkácsvidéki járás (73 közs., 1941: 73.735 lakos)
- szolyvai járás (34 közs., 1941: 42.291 lakos)
1919 előtt az ilosvai járás 11 községe Ugocsa vármegyéhez, 5 községe és a szolyvai járás 2 községe Máramaros vármegyéhez tartozott. A Beregi közigazgatási kirendeltség az 1944 őszi szovjet megszálláskor megszűnt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1939. évi VI. törvénycikk (a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről), 7. §. [2009. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)
- ↑ A kormány 6200/1939. M.E. rendelete
Források
[szerkesztés]- Magyar katolikus lexikon - http://lexikon.katolikus.hu/
- S. Benedek András: A gens fidelissima: a ruszinok (Budapest, 2003)