Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék Magyarország egyes területein a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revíziós törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek voltak 1923–1945 között. Létrehozásukra első ízben az 1923. évi XXXV. tc.[1] rendelkezései alapján került sor, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete alapján szűntek meg véglegesen.
A fent említett törvény az elnevezésben – a politikai céllal összhangban – következetesen többes számot használ (például Nógrád és Hont k.e.e. vármegyék), a közbeszédben és a későbbi jogszabályok szövegében azonban inkább a valós viszonyoknak megfelelő egyes szám (például Nógrád és Hont k.e.e. vármegye) volt jellemző.
Történetük
[szerkesztés] |
 |
.png) |
A megyei beosztás felülvizsgálatát a 20-as évek elején elkerülhetetlenné tette, hogy a trianoni békeszerződés következtében számos vármegye területének csupán kisebb-nagyobb darabja maradt Magyarország területén, amelyek alkalmatlanok voltak a törvények által a megyékre rótt feladatok ellátására, illetve nem feleltek meg a közigazgatás hatékonyabb területi szervezéséhez sem. A kor közéletében azonban nagy jelentősége volt annak, hogy a csonka ország politikai berendezkedése lehetőleg minden tekintetben megőrizze a revíziós törekvéseket kifejező elemeket. Ez volt az oka annak, hogy bár komoly tudományos műhelyek több javaslatot is tettek rá[forrás?], mégsem került sor a közigazgatási beosztás átfogó reformjára.
A törvényhozás ehelyett 1923-ban azt a megoldást választotta, hogy a korábbi vármegyei határokat lényegében érintetlenül hagyva a legkisebb csonka megyék önkormányzati és közigazgatási szerveit összevonta, és az így kialakított területi egységek számára a közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye elnevezést állapította meg. Ezek az elnevezésen kívül minden egyéb tekintetben úgy viselkedtek, mintha tényleges egyesítésre került volna sor, így például a járási beosztásnak sem kellett tekintettel lennie a korábbi megyehatárokra.
1923-ban eredetileg hét k.e.e. vármegye létrehozására került sor 17 korábbi vármegye területeiből, majd 1938–39-ben az országhatárok változásai nyomán az eredeti k.e.e. vármegyék egy része megszűnt, illetve az újonnan Magyarországhoz csatolt területeken néhány újat is létrehoztak.
A második világháború végén megkötött fegyverszüneti megállapodás alapján 1945-ben visszatértek az 1923–1938 közötti 25 megyés beosztáshoz. Az 1923-ban létrehozott hét k.e.e. vármegyék helyett ténylegesen egyesített megyéket hoztak létre és egyszerűsítették elnevezésüket.
Lista
[szerkesztés]
(Kék színnel kiemelve az első bécsi döntés után létrejött k.e.e. vármegyék.)
| Név | Székhely | Alakult | Megszűnt | Egyesített megyék |
Elnevezés 1945–1950 között |
|---|---|---|---|---|---|
| Bars és Hont | Léva | 1938 | 1945 | – | |
| Bereg és Ugocsa | Beregszász | 1938 | 1940 | – | |
| Borsod, Gömör és Kishont | Miskolc | 1923 | 1938 | Borsod-Gömör | |
| Csanád, Arad és Torontál | Makó | 1923 | 1945 | Csanád | |
| Győr, Moson és Pozsony | Győr | 1923 | 1945 | Győr-Moson | |
| Komárom és Esztergom | Esztergom | 1923 | 1938 | Komárom-Esztergom | |
| Nógrád és Hont | Balassagyarmat | 1923 | 1938 | Nógrád-Hont | |
| Nyitra és Pozsony | Érsekújvár | 1938 | 1945 | – | |
| Szabolcs és Ung | Nyíregyháza | 1923 | 1938 | Szabolcs | |
| Szatmár, Ugocsa és Bereg | Mátészalka | 1923 | 1938 | Szatmár-Bereg |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Beregi közigazgatási kirendeltség (1939–44)
- Máramarosi közigazgatási kirendeltség (1939–44)
- Ungi közigazgatási kirendeltség (1939–44)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1923–1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretében.
- ↑ a b 1923–1938 között Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye keretében.
- ↑ Csak a trianoni békeszerződés következtében Magyarországon maradt terület. Ez négy községnek a Nagy-Duna jobb partjára, a Szigetközbe eső külterülete, később e területből alakult a mai Dunasziget község.
- ↑ 1938–1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye keretében.
- ↑ Csak a Kis-Dunától északra eső rész. Az I. bécsi döntés következtében Magyarországhoz csatolt csallóközi területet Komárom vármegyéhez csatolták.
- ↑ a b 1938–1940 között Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye keretében.