Királyfiszállás
Királyfiszállás (Солочин) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Polena község | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 89321 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1111 fő (2001) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 36′ 01″, k. h. 22° 57′ 23″48.600278°N 22.956389°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 01″, k. h. 22° 57′ 23″48.600278°N 22.956389°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyfiszállás témájú médiaállományokat. |
Királyfiszállás (ukránul: Солочин) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szolyvától északra, Beregforrástól délkeletre fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Szolocsina helységnév ruszin eredetű, az alapjául szolgáló солоч szó a ruszin сіль~соль ’só’ főnév -oч képzős származéka. Ehhez egy birtoklást, valamivel való ellátottságot kifejező -inъ képző kapcsolódik. A falu közelében több sós vizű forrás található, de a helység talaja is sós, s ez motiválhatta a név létrejöttét. Személynévi eredeztetése teljesen kizárható. A Királyfiszállás elnevezést 1904-ben, az országos helynévrendezéskor kapta a falu. A hivatalos ukrán Солочин a ruszin név átvétele.
Története
[szerkesztés]Nevét 1600-ban Szolocsina néven említették. További névváltozatai: 1610-ben Zolochin, 1630-ban Saloczina (Conscr. Port.), 1645-ben Zsoloczina, 1773-ban Szolocsina, Solocţino (LexLoc. 53), 1808-ban Szolocsina, Soločin, Soločina, 1851-ben Szolocsina, 1877-ben Szolocsina, Szolocsin (Hnt.), 1913-ban Királyfiszállás (Hnt.), 1925-ben Soločina, 1930-ban Soločin (ComBer. 146), 1944-ben Szolocsina, Солочинъ (Hnt.), 1983-ban Солочин (ZO).
1904-ben, az országos helységnévrendezés során a falu nevét Királyfiszállás-ra változtatták annak emlékére, hogy Rudolf trónörökös vadászatai alkalmával többször megfordult itt (Mező 1999: 373).
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.
1910-ben 600 lakosából 22 magyar, 104 német, 472 ruszin volt. Ebből 18 római katolikus, 485 görögkatolikus, 89 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X