Ugrás a tartalomhoz

Tákos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Tákos
Tákos címere
Tákos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterFilep Sándor (független)[1]
Irányítószám4845
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség346 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′, k. h. 22° 26′48.150000°N 22.433333°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 22° 26′48.150000°N 22.433333°E
Tákos (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tákos
Tákos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tákos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tákos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tákos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban, mely református templomáról vált nemzetközi szinten is ismertté.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Tákos Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti felében, a Szatmár-Beregi-síkságon található kis település. A 41-es főút mellett, Mátészalkától 28 km, Vásárosnaménytól, Beregsuránytól 11–11 km, Csarodától 3 km távolságra található.

Története

[szerkesztés]

Tákos első írásos említése 1321-ből való egy perrel kapcsolatban, amely szerint Kállai Ubul feldúlta fia, a Kaplon nemzetség-beli Sándor mester tákosi birtokát.

A 15. században a Csarnavodai, Surányi és a velük rokon Makray család révén a Szepesi családbeliek is bírták egy részét.

1488-ban a Csicseri Orosz család is birtokot szerzett a településen.

1500-ban a falu egy részét Murgai János kapta királyi adományként.

Az 1567. évi adóösszeírásban Tákosi Pál, Szalmadi Imre és Görbedi László voltak a település földesurai.

A 17. század második felében a Csicseri Orosz családnak volt itt birtoka és udvarháza, a 18-19. században pedig a Buday család birtokolta.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kiss Mihály (független)[4]
  • 1994–1998: Kiss Mihály (független)[5]
  • 1998–2002: Kiss Mihály (független)[6]
  • 2002–2006: Nagy Gábor Csaba (független)[7]
  • 2006–2010: Varga János (független)[8]
  • 2010–2014: Varga János (független)[9]
  • 2014–2019: Filep Sándor (független)[10]
  • 2019–2024: Filep Sándor (független)[11]
  • 2024– : Filep Sándor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
357
347
354
333
341
354
346
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,4%-a magyarnak, 9,6% cigánynak mondta magát (0,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4%, református 92%, görögkatolikus 0,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 0,9% (2,5% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 2,3% ukránnak, 0,3% ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,9% volt római katolikus, 72,4% református, 4,1% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 1,5% felekezeten kívüli (18,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Református templom

[szerkesztés]
Bővebben: Tákosi református templom
A tákosi református templom légifelvételen
Hagyományos lakóépület
Park a falu közepén

Tákos református temploma Európában egyedülálló.[15][16] Az 1766-ban épült népi barokk stílusú, zsindellyel fedett templomot 1784-ben nyugat felé bővítették. Azóta csaknem változatlan formában látható.

Mária Terézia a reformátusoknak is megtiltotta a téglával és kővel való templomépítést, ekkor a tákosiak megfogadták, hogy a tiltás ellenére is templomot emelnek maguknak, mégpedig abból, ami bőven áll a rendelkezésükre, fából és sárból. Az agyagos, erdős területen az emberek vesszőt szedtek, amelyből sövényt fontak. Ezt követően agyagos földet áztattak be, törekkel, pelyvával megszórták, és mezítláb megtaposták. Innen a templom közkeletű elnevezése: "mezítlábas Notre-Dame" .

Ebből vetették a vályogtéglát, amivel aztán a sövényt két oldalról megtapasztották. A templom padlója döngölt sár. Elkészültét követően a templomépítők öntudatosan hangoztatták, hogy a templomot „a tákosi nép emelte magának, fából és sárból".

A templomot malomkövekre emelt, nagyméretű, 40-45 centiméter átmérőjű, talpgerendák tartják. Megjelenése egészében a középkori gótikus faépítészet stílusjegyeit hordozza magán, a 18. századi népi építészet kimagasló művészeti alkotása.[17]

A templom belsejében egyedi, festett berendezés található. 1766 –1799-ből való mennyezete 58 festett virágos kazettából áll: a kazettás famennyezetet Asztalos Ládor Ferenc készítette. Fő motívuma a tulipán, a rózsa és a szívvirág.

A templombelsőben faragott és festett padok vannak. A szószékkel szemben elhelyezett kegyúri pad mellvédje is virágmintás, ezzel harmonikus egységet alkot a templom többi festett felületével. A módosabb gazdák az első sorokban családi széket csináltattak. Megtalálható Buday László 1766-ban, és Dancs Imre 1767-ben készített családi széke.[18] A festett díszítések közül egyszerűségében is különlegesen szép a padra festett életfa.[19]

A hasonló díszítésű hatszögletű szószéket is a mennyezetet készítő mester készítette 1766-ban. A mester a szószéken nyújtotta tudása legjavát. Arányos, szépen tagolt, hangvető koronáját bibliai idézet dísziti.

A templom mellett álló, 1767-ben készült, faépítésű harangtornyot az 1980-tól 1985-ig tartó restaurálás során az eredeti stílusában újraépítették.

A templom évenkénti újjászületésének időpontja szenteste, azaz december 24-én van, ekkor a fénysugár pontosan a nyugati rész első padsorába faragott turulmadarat, a magyarok jelképét világítja meg.[20]

Kézimunka

[szerkesztés]

Híresek az itt készült "beregi keresztszemes" kézimunkák is, melyeket még ma is készít a lakosság.

Természeti értékei

[szerkesztés]

A település határában található a 600 hektár kiterjedésű Bockereki-erdő, mely a tájvédelmi körzet része.

Égerlápos erdők, gyöngyvirágos-tölgyesek foltjai tarkítják a tájat.

A fekete gólyák kedvenc fészkelőhelye, de megtalálható itt a keresztes vipera ritka fekete változata is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Örökségtúra: Tákosi református templom (magyar nyelven). www.oroksegtura.hu. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  4. ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ Tákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Tákos Helységnévtár
  14. ↑ Tákos Helységnévtár
  15. ↑ Tákos Református Templom | Reformáció. reformacio.mnl.gov.hu. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  16. ↑ top7hungary: Tákos és Csaroda: református templomcsodák (kanadai angol nyelven). top7hungary, 2019. november 5. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  17. ↑ Örökségtúra: Tákosi református templom (magyar nyelven). www.oroksegtura.hu. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  18. ↑ Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  19. ↑ Tákos – Református templom – a Mezitlábas Notre Dame | Bagyinszki Zoltán fotográfus (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  20. ↑ A mezítlábas Notre Dame. www.takos.hu. (Hozzáférés: 2022. május 4.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tákos&oldid=27478225”