Ugrás a tartalomhoz

Tiszakóród

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakóród
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterPapp Ágota (független)[1]
Irányítószám4946
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség720 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′, k. h. 22° 43′48.100000°N 22.716667°EKoordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 22° 43′48.100000°N 22.716667°E
Tiszakóród (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszakóród
Tiszakóród
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszakóród weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakóród témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszakóród község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti csücskében, a Tisza partján fekvő település. Tiszabecs 11 km, Milota 8 km, Tiszacsécse 5 km, Szatmárcseke 9 km, Vásárosnamény 38 km, Nagyar 17 km, Fehérgyarmat 24 km távolságra található.

A falutól nyugati irányban található a Túr folyó. Itt ömlik a Túr vize a Tiszába. A hely érdekessége, hogy a sokszor nagyon magas vízállású Tisza miatt a Túr folyó vizét néhány méter magas, úgynevezett bukógáton keresztül engedik a Tiszába, hogy magas vízállásaikor a Tisza vissza ne duzzassza a Túr vizét, ami így vízesésként ömlik le. A bukógát melletti diófaligetek, s a vízesésként ömlő Túr nyáron a környék kedvelt kiránduló és fürdőzőhelye.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település nevét a magyar Kóró, vagyis száraz, kemény növényi szár (kóró) d- képzős alakja-ból nyerte.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amire a határában található több őskori őrhalom is bizonyít.

Nevét 1334-ben Chorod, 1415-ben már Korod alakban írták. A falu ősi birtokosa a Kusaly család volt. A 14. században a Kölcseyeknek is volt itt birtoka, melyre 1344-ben a család új adományt kapott.

1488-ban birtokaik egy részét a perényieknek adták el. 1550-ben Kórod-ot a Rozsályi Kúnok szerezték meg, és azt a rozsályi uradalomhoz csatolták.

Mikor Rozsályi Kún Annát Barkóczy László nőül vette, vele a települést is megkapta, majd az ő unokája a Kende Mihály felesége lett, s ettől a Kende család lett ura.

A 19. század elején a Kende családon kívül birtoka volt itt még a gr. Rédey, Bay, Ormós, Bessenyey, Kölcsey, Tholnay, Jármi, Uketyevity, Csiszár, Sántha, Kálnási, Nyeviczkey, Uray családoknak is.

A 20. század elején nagyobb birtokosa Kende Zsigmond volt.

Fényes Elek történeti földrajzában leírta, hogy az árvizek miatt sokat szenvedő Tisza partján fekvő települést az ár sokszor elmosta, így kénytelen volt egyre távolabb költözni eredeti helyétől. A 19. század közepén még látható volt a régi falu maradványa a Burgundia nevű részen.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gyulai Gáspár (független)[3][4]
  • 1994–1998: Gyulai Gáspár (független)[5][6]
  • 1998–2002: Gyulai Gáspár (független)[7][8]
  • 2002–2006: Gyulai Gáspár (független)[9][10]
  • 2006–2008: Gyulai Gáspár (független)[11][12]
  • 2008–2010: Károlyi Kálmán (független)[13]
  • 2010–2012: Károlyi Kálmán (független)[14]
  • 2014–2019: Károlyi Kálmán (független)[15][16]
  • 2019–2024: Dr. Kósa Péter (független)[17]
  • 2024– : Papp Ágota (független)[1]

A településen 2008. július 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] mert az addigi faluvezetőnek megszűnt ezen pozíciója, a polgármesteri tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.[18] Gyulai Gáspárt folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek – még 2007 szeptemberében – a Debreceni Ítélőtábla, és mindezekért pénzbüntetést szabott ki a településvezetőre.[19] Az időközi választáson való indulásra viszont jogosult maradt, amely lehetőséggel élt is, ám 25,05 %-os eredményével három jelölt közül csak a második helyet tudta megszerezni, korábbi alpolgármesterével szemben.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
740
749
771
739
725
723
720
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[20]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 13,1% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,2%, református 72%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 2,4% (11,1% nem válaszolt).[21]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,1% ukránnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,6% volt római katolikus, 50,8% református, 3,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 2,8% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[22]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom – a 15. században épült, műemlék épület. A 18. század közepén barokk stílusban alakították át. Tornya a 19. század végén készült.
  • A Túr folyó ún. Nagybukó gátja – melyen keresztül vízesésként ömlik a folyó vize a Tiszába – és a mellette levő diófaliget a környék híres és kedvelt kiránduló- és fürdőhelye.

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 1.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
  7. ↑ Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 1.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 1.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 1.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  13. ↑ a b Tiszakóród időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2008. július 6. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  14. ↑ Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  15. ↑ Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  16. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. március 1.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 6. p.
  17. ↑ Tiszakóród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  18. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  19. ↑ Üres a polgármesteri szék Tiszakóródon. Haon.hu, 2008. április 8. [2020. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  20. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  21. ↑ Tiszakóród Helységnévtár
  22. ↑ Tiszakóród Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  • Tiszakóród az utazom.com honlapján
  • Fényes Elek: Magyarország Történeti földrajza
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszakóród&oldid=27481179”