Nyírjákó
| Nyírjákó | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Baktalórántházai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Sipos Miklós (független)[1] |
| Irányítószám | 4541 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 819 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 85,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 02′, k. h. 22° 05′48.033333°N 22.083333°EKoordináták: é. sz. 48° 02′, k. h. 22° 05′48.033333°N 22.083333°E | |
 Nyírjákó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
| Nyírjákó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírjákó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nyírjákó: község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye és egyben a Nyírség középső-keleti részén helyezkedik el. A legközelebbi város a 4 kilométerre délre fekvő Baktalórántháza; a térség más fontosabb települései közül Nyírkarász 10, Kisvárda 25 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Petneháza, kelet felől Rohod, dél felől Baktalórántháza, délnyugat felől Nyírkércs. északnyugat felől pedig Laskod.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, Baktalórántháza vagy Petneháza érintésével, a 4105-ös úton.
Története
[szerkesztés]A település neve az oklevelekben 1284-ben tűnik fel először: Jákó nemzetségbeli Péter fia Péter és Csépán fia Miklós birtokperében.
1285-ben Csomota fia Péter esküt tesz arról, hogy Jákó település az ő apja örökös birtoka volt. 1329-1333 között három házat ad el a Kállay családbeli Lengyel Jánosnak. 1556-ban tizenhárom dézsmafizető jobbágya van említve. 1609-ben és 1612-ben az egymással rokon Ibrányi és Kércsi család tagjai osztozkodnak Jákón. 1772-ben a falu földesura volt a Vay család tagjai közül Vay Ábrahám és Vay László, valamint gróf Barkóczy János, gr. Haller József, Sessewffy Sámuel, Ibrányi Károly és Uketyevity Gábor. A jobbágyfelszabadulás előtti években az Ibrányi család volt a fő birtokosa.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kiss Kálmán (független)[3]
- 1994–1998: Sebők István (független)[4]
- 1998–2002: Sebők István (független)[5]
- 2002–2006: Szabó József (független)[6]
- 2006–2010: Szabó József (független)[7]
- 2010–2014: Szabó József (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Sipos Miklós (független)[9]
- 2019–2024: Sipos Miklós (független)[10]
- 2024– : Sipos Miklós (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 895 | 896 | 873 | 863 | 807 | 835 | 819 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,2% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 48%, görögkatolikus 10,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (17,2% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,1% volt római katolikus, 40,6% református, 7,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% ortodox, 0,1% evangélikus, 6,1% felekezeten kívüli (25% nem válaszolt).[13]
A 2022. december 31-i település statisztikai adatok szerint:
Állandó lakosság összesen: 850 fő
Lakónépesség összesen : 843 fő
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nepumuki Szent János római katolikus templom
- Református templom: 1640-ben[14] eredetileg boltívekre épült templomot utoljára 1791-ben újították. Ekkor nyerte el mai formáját.
- Fa harangláb: tetejében egy harang függ (2023. 07. 30.), mely istentiszteletek és halálesetekkor szólal meg.
- Horgásztavak (9): kialakulásukhoz a földbányászat vezetett. A talajvíz ezután tört és tör fel ma is.
Ismert emberek
[szerkesztés]- Itt született Diószegi Sándor dalszerző-karnagy (nevét a községben utcanév őrzi).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nyírjákó Helységnévtár
- ↑ Nyírjákó Helységnévtár
- ↑ Mikrofilm anyakönyvek - AdatbázisokOnline. adatbazisokonline.mnl.gov.hu. (Hozzáférés: 2023. július 30.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Fényes Elek, Borovszky S.
