Ugrás a tartalomhoz

Nyírgelse

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Gelse.
Nyírgelse
Nyírgelse címere
Nyírgelse címere		 Nyírgelse zászlaja
Nyírgelse zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterTóth József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4362
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1012 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 21° 58′ 18″47.762161°N 21.971723°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 21° 58′ 18″47.762161°N 21.971723°E
Nyírgelse (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírgelse
Nyírgelse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírgelse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírgelse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírgelse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nyírség délkeleti részén fekszik, a környező települések közül Nyírbátortól 13, Nyírbogáttól 7, Szakolytól 6, Nyírmihályditól 2, Nyíregyházától 40, Debrecentől pedig 36 kilométerre található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecentől Mátészalkáig húzódó 471-es út, mely áthalad a határai között. A főút azonban csak Szalmadpuszta nevű, különálló településrészét érinti, központját délkeletről elkerüli, oda közúton csak a 459 127-es számú mellékútra letérve lehet eljutni.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Apafa–Mátészalka-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Nyírgelse vasútállomás Szalmadpuszta nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 49 319-es számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Aránylag későn, 1310-ben említik először, amikor a Gutkeled nemzetség tagjai osztoztak rajta pedig puszta személynévi eredetű helynév, tehát korábbi település lehet.

1387-ben már a Kállay család László nevű tagjáé volt. 1418-ban még lakott hely, Pazonyi Albert birtoka volt két sor házzal, amelyben hét telek volt, de csak négyen állott épület. Ez időben már két település áll e néven, Ógelse és Egyházasgelse; az előbbi hamarosan pusztává lett. A 16. század elején Peterdi János adta el 222 aranyforinton Magyi Pálnak. A 16. század közepén 2 portája volt, földesura Bornemissza Boldizsár. (Lukinich 389.) 1552-ben 18 dézsmafizető háztartása után 80-85 lakosa lehetett. Néhány évvel később Dálnoki Székely Antal szerezte meg, és akkoriban pusztulónak mondják. 1563-ban Székely Antal és felesége, Magyi Anna követelte vissza Szennyesi Mihálytól Gelse határát és Ógelse pusztát, de a Szennyesiek továbbra is bírták egy részét. Nagyvárad elfoglalása után ezt a területet a török alkalmilag hódoltatta, de gyakran pusztította is. 1676-ban a népet elhajtotta. A 18. század elején több ízben lakatlan, földesurai is gyakran változtak. A 19. században, a jobbágyfelszabadításig jobbára kisnemes családok lakták, néhány telken volt csak jobbágycsalád. 1848 táján 34 nemes család élt itt, a lakók száma 430 volt.

A határban van, ma is élő helynév Baromlak, amelyet a Gut-Keledek 1310. évi osztozása is említ, az 1406 évi határjárás alkalmával azonban ez már alighanem puszta. Ettől kezdve a Gelsét birtokló földesurak puszta határa volt. A középkor óta Gelse Szabolcs vármegyéhez, Baromlak és a hasonló sorsú Szalmad azonban Szatmár vármegyéhez tartozott. Szalmad ugyanúgy Gut-Keled-birtok volt 1310-ben mint Gelse és Baromlak, 1418-ban két sor ház állott a faluban, és nagyobb része Szalmadi András fia Benedeké volt. Mindvégig osztozott Gelse és Baromlak sorsában. A 18. század végén valamelyik földesura görögkatolikus lakosokkal népesítette be, de önálló faluvá később sem lett. A negyedik pusztát, Újlakot ugyancsak 1310-ben említik először, de aztán nyoma vész, önálló település aligha lehetett, a 19. század végén az Újtanya helynév őrizte meg emlékét.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Földesi László (Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt)[3]
  • 1994–1998: Földesi László (független)[4]
  • 1998–2002: Földesi László (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy Csaba (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Csaba (független)[7]
  • 2010–2014: Görög László Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Görög László Zsolt (független)[9]
  • 2019–2024: Tóth József (független)[10]
  • 2024– : Tóth József (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1159
1143
1112
1075
1051
1018
1012
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,3%, református 19,3%, görögkatolikus 47,3%, felekezeten kívüli 2,7% (16,7% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,8% volt római katolikus, 17,3% református, 41,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 4,2% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[13]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Hunyadi Mátyás mellszobra
  • Szent-Györgyi Albert C-vitamin Klinika
  • Gepárd rombolópuska múzeum
  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Turul-szobor[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Nyírgelse Helységnévtár
  13. ↑ Nyírgelse Helységnévtár
  14. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírgelse&oldid=27449374”