Ugrás a tartalomhoz

Észak-Alföld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-Alföld

KözpontDebrecen
VármegyékHajdú-Bihar
Jász-Nagykun-Szolnok
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Népesség
Teljes népesség1 450 960 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség81,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17 727,94 km²
Legmagasabb pontKaszonyi-hegy, 240 m

Észak-Alföld a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéket foglalja magába. A régió szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja Debrecen.

A régió

[szerkesztés]

A régió első megjelenési formája Prinz Gyula közlekedésföldrajzra alapozott munkájában jelent meg először, hasonlóan a többi mai régióhoz. Az általa Debrecen központtal elképzelt régió a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye keleti és Békés vármegye északi felét foglalta magában. Az 1923-ban kialakított új közigazgatási beosztás végül azonban nem erre épült, az itt megjelenő statisztikai régiók egyike sem esett egybe közelítőleg sem a mai Észak-Alföld régióval. Jász-Nagykun-Szolnok a központi, míg a másik (mai) két megye a keleti statisztikai régióba tagozódott be. A két háború közötti időszakban ez a politikai légkörnek köszönhetően így is maradt.

A második világháború után átfogó területi reformtervek jelentek meg, melyek közül az egyik variáció, az országot 9 részre osztó nagymegyés rendszerben az Észak-alföldi felelt meg leginkább mai önmagának, a szolnoki járást, és a Jászságot leszámítva szinte teljesen a ma érvényes határok közé lett felvázolva. A politikai változások azonban elsodorták a sokak által támogatott lehetőséget, szovjet tipusú közigazgatást vezettek be az ország területén. Ennek ellenér már az 1950-es években folytatódtak a viták politikai és szakmai szinten is a megyerendszer megváltoztathatóságáért. Általánosságban elmondható, hogy a szocializmus évtizedeiben született régiók kialakítására törekvő közigazgatási javaslatok leginstabilabb eleme Jász-Nagykun-Szolnok megye volt, ami hol teljesen, hol osztva a központi, sőt a Dél-alföldi régióhoz tartozott.

Az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció teljesen a mai határok között állapította meg a már akkor is statisztikai régióként kezelt Észak-Alföld határát, a pár évvel korábban, 1963-ban elfogadott gazdasági körzetek határaira alapozva.

A rendszerváltás után kialakított köztársasági megbízott rendszerben Jász-Nagykun-Szolnok azonban ismét a központi régióhoz tartozott, az Európai Unióhoz, egyúttal a NUTS rendszerhez való csatlakozás azonban egyre több vitát gerjesztett, a régiók megértek a valós átgondolásra. A különböző felosztási javaslatok azonban mind szakmai, mind politikai téren erős, gyakran a megyerendszerre történelmi szerepére hivatkozó érzelmeket váltott ki, a megyehatárok lényegében megbolygathatatlannak voltak tekinthetők.

A tervezési-statisztikai régió mai kialakítása az Országos területfejlesztési koncepció elfogadásának keretén belül történt meg végül, 1998-ban.

A régió határainak, s egyúttal Magyarország közigazgatásának jövője ma még bizonytalan. Az Észak-alföldi régió határainak módosítására való igény talán itt jelentkezik leggyakrabban a 7 tervezési-statisztikai régió közül, ami leginkább Jász-Nagykun-Szolnok bizonyos részeinek más régióhoz való csatolásában merül fel, azok közlekedési és gazdasági orientálódása miatt.

Közigazgatás

[szerkesztés]

Az Észak-Alföld régió járásai:

Hajdú-Bihar vármegye

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Város Lélekszám
Debrecen 201 704 fő (2024. jan. 1.)[2] +/-
Nyíregyháza 115 359 fő (2024. jan. 1.)[3] +/-
Szolnok 66 426 fő (2024. jan. 1.)[4] +/-
Hajdúböszörmény 29 310 fő (2024. jan. 1.)[5] +/-
Jászberény 25 844 fő (2024. jan. 1.)[6] +/-
Hajdúszoboszló 23 918 fő (2024. jan. 1.)[7] +/-
Törökszentmiklós 19 196 fő (2024. jan. 1.)[8] +/-
Karcag 18 270 fő (2024. jan. 1.)[9] +/-

Demográfia

[szerkesztés]
  • Lakosság: 1 502 409 fő (2009)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 17%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 15%
  • A KSH adatai alapján.

Turizmus

[szerkesztés]
A hortobágyi kilenclyukú híd

Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkeleti területe és Hajdú-Bihar vármegye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.

Hajdú-Bihar vármegye

[szerkesztés]

A megye fő vonzerejét Debrecen történelmi műemlékei és a Hortobágy természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai adják, amelyek a világörökség részét képezik. Érdekes látnivalót jelentenek Monostorpályiban a tubusmagtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon a református templom, Püspökladányban a Szent Ágota híd, valamint a megyeszerte megtalálható kunhalmok és Árpád-kori templomromok (Herpály, Zelemér, Gút). Számos turistát vonzanak a gazdag termál- és gyógyvízkincsre települt strandok és gyógyfürdők is, a vármegye kedvező természeti adottságai pedig bőséges kínálatot nyújtanak a zöldturizmus, lovaglás, horgászat és kerékpározás kedvelőinek. Kiemelkedő látnivalót jelentenek az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál.

Lásd még: Hajdú-Bihar vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

[szerkesztés]

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelenti a Tisza-tó, valamint a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A vármegye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

[szerkesztés]

A megye bővelkedik műemlékekben. Nyíregyháza és Nyírbátor hangulatos történelmi belvárosa mellett különleges látnivalót jelentenek a megyeszerte megtalálható jellegzetes, fából épült haranglábak, a 13. századi csarodai templom és a kazettás mennyezetű tákosi református templom. Nyíregyháza és környéke érdekességei közé tartozik a sóstói skanzen és vadaspark, valamint a Nyírvidéki Kisvasút.

Lásd még: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  5. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  6. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  7. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  8. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  9. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

További információk

[szerkesztés]