Ugrás a tartalomhoz

Jászberény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászberény
A Jézus neve templom
A Jézus neve templom
Jászberény címere
Jászberény címere		 Jászberény zászlaja
Jászberény zászlaja
Becenév: a Jászság fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászberényi
Jogállásváros
PolgármesterBudai Lóránt (Közösen Jászberényért Egyesület)[1]
Irányítószám5100
Körzethívószám57
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség25 844 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség118,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
Terület221,35 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájJászság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 55′47.500000°N 19.916667°EKoordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 55′47.500000°N 19.916667°E
Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Jászberény
Jászberény
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja. Gyakran emlegetik a Jászság fővárosaként. A megye második legnépesebb települése Szolnok után.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi részén, a Jászság központjában fekszik, a Zagyva folyó jobb partján, Budapesttől 79 kilométerre keletre. A megyeszékhely, Szolnok mintegy 45 kilométerre található dél-délkeleti irányban.

A városhoz számos kisebb-nagyobb külterületi lakott hely is tartozik, ezek közül a legnépesebb Portelek a központtól jó 14 kilométerre délre. Turisztikai szempontból említést érdemel még a várostól északra eső Négyszállás is, mivel ott található a Hortobágyi Nemzeti Park Sasközpontja a hozzá csatlakozó tanösvénnyel.

A szomszédos települések: észak felől Jászárokszállás, északkelet felől Jászdózsa, kelet felől Jászjákóhalma és Jásztelek, délkelet felől Jánoshida és Jászboldogháza, dél felől Tápiószele és Farmos, délnyugat felől Nagykáta, nyugat felől Jászfelsőszentgyörgy, északnyugat felől pedig Pusztamonostor és Jászágó. [Délkelet felől Alattyán közelebb fekszik a városhoz, mint Jánoshida, de közigazgatási határaik nem érintkeznek.]

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Budapestről és Eger-Miskolc irányából a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el. Mindkét főút elkerüli a város lakott területeit. Szentlőrinckátával és Jászfelsőszentgyörggyel a 3109-es, Farmossal a 3117-es, Jászboldogházával a 3125-ös, Gyöngyössel és Jászárokszállással pedig a 3203-as út köti össze. Határszélét egy rövid szakaszon érinti még a Jászjákóhalma-Jásztelek közti 3232-es út is.

A közúti távolsági és helyi tömegközlekedés szolgáltatója a Volánbusz, járataival többek között közvetlenül elérhető Budapest, Eger, Kecskemét, Miskolc, Nagykáta, Szeged és Szolnok is.

A hazai vasútvonalak közül a várost a MÁV 82-es számú, villamosított Hatvan–Szolnok-vasútvonala érinti, melynek három megállási pontja van Jászberény határai között.

  • Jászberény vasútállomás a város központjától nyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 31 332-es számú mellékút (Rákóczi út) biztosítja.
  • Meggyespele megállóhely a várostól délre található, közvetlenül a vasút és a 3125-ös út keresztezése mellett.
  • Portelek vasútállomás Jászberény délkeleti határszélétől nem messze fekszik, a névadó Portelek településrésztől mintegy 2 kilométerre északkeletre.

A vonalon munkanapokon, egy délelőtti órát kivéve óránkénti ütemezésű ütemes menetrend van érvényben. Hétvégén a menetrend két órás beosztású, valamint tanítási időszakban péntekenként a Szegedről Miskolcra, vasárnap pedig a Miskolcról Szegedre közlekedő Campus Express is megáll a városban.

Története

[szerkesztés]

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban.

A Berény névalak eredete és jelentése ismeretlen. Hozták összefüggésebe korábban a kabar vagy besenyő berendi törzsnévvel, melynek jelentése aki megadta magát, mások szerint a szó gyöke az adást-vevést, illetve a vásárlást jelentő ber vagy bere, amely szerint annyi értelme volna, mint vásáros hely, vagy árupiac. Egy újabb elmélet szerint pedig a mandzsu-tunguz beri szavából származik, amely íjat jelent. A szóvégi -n eszerint a magyarázat szerint egy foglalkozás- és törzsnevet alkotó, úgynevezett denominális képző. Az ezáltal rekonstruálható berin jelentése íjász törzs, íjász nemzetség.[4][5]

A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török időkben, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.

A kora újkorban a várost nagy megrázkódtatások érték, kifosztásra került 1526-ban, majd 1536-ben is. Buda török kézre kerülésével a település határvidékre került és állandósultak a portyák. Először a magyarok akartak itt várat építeni, végül azonban a törökök húztak fel 1566-ban palánkvárat ferences kolostor köré. A törökök nem sokkal később, 1594-ben felgyújtották és elhagyták a palánkot menekülve a császáriak elől. Ezzel párhuzamosan a település lakossága is elmenekült és feltehetőleg nem is lakták egészen 1618-ig. Ezután a város újra fejlődésnek indult, melyet átmenetileg hátráltatott, hogy a végvári katonák 1637-ben ismét kifosztották. Végül 1685-ben szabadult fel a város a török uralom alól és indulhatott ismét fejlődésnek.[6][7]

Közigazgatásilag a török időkben a jászberini náhije központja, mely a hatvani szandzsákhoz tartozott.[8] A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, mely a körülményekhez képest kedvezőnek volt tekinthető. A jászok kiváltságai 1702-ben kerültek veszélybe, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio, magyarul önmegváltás.

Leírás a településről a 18. század végén:

Jászberényi közrendűek ruházata 1845
"BERÉNY: Jász Berény. Népes magyar Mező Város a’ Jászságban, lakó helye a’ Jászok Kapitánnyának, lakosai katolikusok, és reformátusok, épűletei alatsonyak, oskolája a’ körűl belől valókhoz képest nevezetes. Határja kiváltképen termékeny javai jelesek, ’s nem lehet nem az első Osztálybéliek közzé számlálni." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgei Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II. és III. hadteste.

Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, az 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem karaként működik.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, mint a Lehel Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és jobb megélhetési biztonságot jelentettek. A szocializmus évtizedeiben egy kifejezetten jól prosperáló város volt Jászberény. A város sokat köszönhetett a Lehel Hűtőgépgyár igazgatójának Gorjanc Ignácnak, aki befolyását kihasználva tartotta többször is a gyár forrásait a városban. Neki köszönhetően Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött.

A rendszerváltás utáni időszakot kifejezetten jól viselte, melyre magyarázatot a kedvező privatizációs partnerekben találhatjuk. Az északi (svéd, finn) érintettekkel is foglalkozó vállalati felvásárlásokat nem követték gyárbezárások, mindössze szervezeti átalakítások. Az időszak vállalatelméleti szempontból a kiszervezések aranykora. A továbbműködő vállalatok jelentős megrendelőként voltak jelen, melyek lehetővé tették beszállító cégek kialakulását. Ilyen beszállító volt a mára hazánk egyik legnagyobb családi cégévé terebélyesedő Jász-Plasztik Kft. is. A kedvező körülmények hatására az országszerte akkortájt jellemző munkanélküliség helyett már a 2000-es évek elején munkaerőhiány alakult ki a városban.[9] Bár az ekkortájt vizionált további fejlődés nem valósult meg, a város, illetve tágabban a Felső-Jászság ma is a vármegye gazdasági központja Szolnok mellett.[10]

Érdekességek

[szerkesztés]

2012-ben itt mérték a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget. Ebben az évben mindössze 324,5 mm csapadék hullott.[11] 2016. nyarán bemutatásra került a "JÁSZOK" történelmi táncjáték, ami feldolgozza a jászok történelmét.

Címere

[szerkesztés]
A város címere

A város címerének alapját egy álló, halfarkú reneszánsz pajzs adja, melynek kék mezejében hurkot formázó aranyos szíjon hangtölcsérével balra forduló arany jelkürt lebeg. A pajzs felső élén szembeforduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű, aranyos hálódíszítésű és pántozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany medalionnal. A sisakot kettős abroncsú, ötágú, gyöngyökkel dúsan ékesített arany leveleskorona díszíti. A korona felett található a sisakdísz, mely egy balról jobbra nyúló arannyal mintázott fekete páncélzatú vágott jobb kar, kezében balra megdőlt arany kettős-keresztettel. A képet pedig két oldalról foszlányok díszítik, a jobb oldali kék és arany, míg a bal oldali vörös és ezüst színekben pompázik.

A jelkép megalkotói elfogadva a heraldika azon alapelvét, hogy a címer minél egyszerűbb, annál patinásabb, egyetlen motívumot, az ún. jász-kürtöt helyezték pajzsukra. A kürt több évszázada a jászok és jászság jelképévé vált. A mindenkori jászkapitány méltóságjelvényének számított. A kürt körül lévő kék mező idézi a végtelen térséget, melyen hajdan a jászok pásztorai, gulyásai, csikósai legeltettek, s amely a török időkben tovább bővült az elpusztult, elnéptelenedett falvak területével, határaival.

A kék egyébként, mint a vizek jellegzetes színe, ugyanakkor megjeleníti a régi határ vizenyős, mocsaras területeit, a Zagyva és Tarna folyókat és az Ágó-patakot is.

Jászberény az Alföld léptékével mérve is jelentős hagyományőrző múlttal rendelkezik. A kalandozó magyarok előtt éppúgy tisztelegnek itt, mint ahogy a török-kor harcosainak emléket állítanak. A jászkun huszár szobra éppúgy hirdeti itt az ezeréves dicsőséget, mint a gyászt és nem múló kegyeletet, a világháborúkban elesett honvédek részére. A sisak tehát joggal díszíti e nemes város címerét.

A korona azt fémjelzi, hogy Jászberény a XIV. század közepe óta a jászság egyik központja, kora közigazgatása szerint széke. A török időkben khászvárosként befogadta, oltalmazta a környék idemenekült népességét, de felidézi a redemptus öntudatot is.

A páncélos jobbkar szimbolikusan felidézi, hogy a kolletív nemesi jogokkal rendelkező jászok és kunok a XIII. század második felétől a XV. század elejéig a királyi haderő meghatározó elemei voltak, de keményen kivették részüket a későbbi honvédő háborúkból is csakúgy, mint nemzeti szabadságharcokból. A Jászkun kerület által kiállított huszárok évszázadokig Európa-szerte híresek voltak.

A páncélos kézben lévő kettős kereszt kifejezi a kereszténység védelmében kifejtett harci tevékenységet, de utal a keresztény hitre térés után itt épült középkori templomra, az 1472-ben idetelepült kolostoralapító ferencesekre, a török kiűzése után egyházaikat újjáépítő, hívő helyi lakosokra és a mai hívekre egyaránt.[12]

Közigazgatás és politika

[szerkesztés]
Lásd még: Jászberényi Önkormányzat
A Városháza épülete ősszel

A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[13] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[14]

A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[15]

2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 24-ről 15 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 14 képviselőből áll. A 14 képviselői helyből, 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[16] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[17] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

Városvezetők

[szerkesztés]
Városvezető Párt Időszak Választás
Polgármesterek

(1873 – 1950)

Pintér Mihály
Szabadelvű Párt
 1873 – 1879
1873[18]
Elefánthy Sándor
Nemzeti Párt
 1879 – 1893
1879[19]
Koncsek István
Nemzeti Párt
 1893 – 1896
1893[20]
Dr. Almásy László Szabadelvű Párt
1896
1896[21]
Török Aladár Szabadelvű Párt 1896 – 1899
1896[22]
Czigány János Szabadelvű Párt 1899 – 1902
1899[23]
Koncsek István
FNP
 1902 – 1914
1902[20]
Vavrik Endre
Független
1914 – 1918
1914[20]
Friedvalszky Ferenc
Egységes Párt
1918 – 1940
1918[21]
Dr. Pénzes Sándor
Egységes Párt
1940 – 1945
1940[24]
Tóth György István
MKP
1945 – 1948
1945[25]
Beszteri Mihály
FKgP
1948 – 1950
1948[26]
Tanácselnökök

(1950 – 1989)

Kapás Rezső
MDP
1950 – 1953
1950[27]
Faragó Sándor
MDP
1953
1953[28]
Simon Lukács
MDP
1953 – 1954
1953[28]
Beszteri Mihály
MDP
1954 – 1955
1954[26]
Soós Pál
MDP
1955 – 1957
1955[28]
Beszteri Mihály
MSZMP
1957
1957[29]
Bányai János
MSZMP
1957 – 1970
1957[30]
Bojti János
MSZMP
1970 – 1973
1970[28]
Kárpáti József
MSZMP
1973 – 1979
1973[28]
Dr. Buzás Sándor
MSZMP
1979 – 1990
1979[28]
Polgármesterek

(1990-től napjainkig)

Dr. Magyar Levente
SZDSZ
1990 – 2006
1990[31]
Dr. Gedei József
MSZP
2006 – 2010
2006[32]
Dr. Szabó Tamás
Fidesz
2010 – 2019
2010[33]
Budai Lóránt
Jobbik
2019 –
2024[1]

2019-ben az október 13-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett a városban végeredményt hirdetni, a Fidesz kifogásai miatt. A választást ezért megismételték, s az új választáson, 2019. november 10-én Budai Lóránt, aki, minimális különbséggel ugyan, de már októberben is nyert, ezúttal nagy különbséggel szerezte meg a győzelmet.[34]

A településen 2023. január 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület október 17-én feloszlott.[35] A polgármesteri tisztségért négy jelölt indult, akik közül a hivatalban lévő polgármester a szavazatok minősített többségének megszerzésével (67,24 %-os eredménnyel) magabiztosan erősítette meg pozícióját.[36]

A 2023-as időközi önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[37]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Budai Lóránt Közösen Jászberényért Egyesület 8267 67,24%
Dr. Besenyei Orsolya Fidesz-KDNP 3671 29,86%
Nagy Tímea Független 185 1,5%
Dr. László Péter Mi Hazánk 172 1,4%
Összesen 12 295 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[38]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Közösen Jászberényért Egyesület 11 P                    
  Fidesz–KDNP 4                    

Országgyűlési képviselő

[szerkesztés]

Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[39] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[40]

Jászberény egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. sz.-hoz.

Név Párt(ok) Terminus Választókerület Megjegyzés
Pócs János Fidesz-KDNP 2014 – Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[41]
A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[42]
A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[43]

Városrészek

[szerkesztés]

Jászberény városa településfejlesztési koncepciója szerint az alábbi 10 városrészre bontható: Belváros, Kertváros, Érpart, Káposztáskert, Pelyhespart, Szentkúti városrész, Szent László városrész, Hűtőgépgyári városrész, Portelek, Külterület városrész.[44]

A Belváros városrészben található a legtöbb kulturális, (Déryné Művelődési Központ, Lehel Film-színház, Jász Múzeum, Jászság Népi Együttes székháza, Malom Színház) oktatási (Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, JKI Belvárosi Általános Iskola – Székely Mihály Tagintézmény, Lehel vezér Gimnázium, Klapka György Szakközép- és Szakiskola Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Palotássy János Zeneiskola) és a legfőbb közintézmények, mint a központi Posta, az Ügyészség, a Bíróság és a Városháza. A városrészben találhatóak a városban bankfiókkal rendelkező (OTP, MBH, K&H, Erste) bankok kirendeltségei is.

A Kertvárosban, Érparton, Káposztáskertben, Pelyhesparton, Szentkúti városrészben, Szent László városrészben, Hűtőgépgyári városrészben, illetve Portelek esetén is a lakófunkció tekinthető dominánsnak.

A Külterület városrész esetében az agrártermelés domináns. Ezen belül kivételnek tekinthető a városrészhez tartozó, annál viszont sűrűbben beépített Neszűr területe is, ahol ugyancsak a lakófunkció tekinthető dominánsnak.

Vallás

[szerkesztés]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]
Az 1472-ben épült jászberényi ferences templom és kolostor
A nagytemplom a város közepén

A 13–14. században ide érkezett jászokat (akik között ún. pogányok, és görögkeleti vallásúak is voltak) többször is megpróbálták a római katolikus hitre téríteni a különböző szerzetesrendek, de egy jó ideig sikertelenül. I. (Nagy) Lajos és Zsigmond király egyaránt megpróbálkozott állandó plébániák alapításával a jász szállásokon, több-kevesebb sikerrel. Véglegesen csak a ferences szerzeteseknek sikerült a római katolikus hitet megszilárdítani közöttük, I. (Hunyadi) Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt. A térítésben elért sikereik jutalmául a pápa beleegyezett, hogy az 1472-re felépült jászberényi ferences templomot és rendházat birtokukba vegyék (bár az ekkor már működő plébánia jogai nem csorbulhattak ezáltal). A török időkben többször is előfordult, hogy a lakosság hitéletét (az elmenekült plébánosok helyett) a városban bujkáló ferences szerzetesek gondozták. A város egyház-igazgatási szempontból mindig is az egri püspökséghez tartozott. A jászok kiváltságai közé tartozott, hogy papjaikat (plébánosaikat) mindig maguk választhatták meg.

Jelenleg az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik. A római katolikus egyház a városban általános iskolát is működtet. A városban több plébánia is működik:

Előtérben a Szent Rozália kápolna

Görögkatolikus egyház

[szerkesztés]

A Szórvány Helynökség Szolnoki Paróchiájához tartoznak a város görögkatolikus vallású lakosai.

Református egyház

[szerkesztés]

A reformáció 1541-ben jelent meg a városban, amikor Dévai Bíró Mátyás hirdetett igét az itt élőknek. Az áttérés az új hitre olyan tömegű volt, hogy 1553-ra közigazgatásilag ketté is szakadt a város: a római katolikus részt Jászvárosnak, a református részt Magyarvárosnak hívták (a két rész csak 1588-ban egyesült újra). A 16. század második felében virágzó református hitélet alakult ki a településen. Több híres reformátor is tevékenykedett ebben az időben a városban: pl. Béllyei Tamás (Szegedi Kis István veje) vagy éppen Skaricza Máté. A 17. század során az ellenreformáció hatására a reformátusok visszaszorultak. A 18. század végén, II. József türelmi rendelete után kapott új lendületet az egyházközség fejlődése.

Jászberény református lakosai a Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartoznak, és önálló anyaegyházközséget alkotnak.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

Az Északi evangélikus egyházkerület Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista Gyülekezet

[szerkesztés]

Jászberényben a baptista egyház is jelen van, közösségi házat és imaházat is fenntartanak.

Krisztus Szeretete Egyház

[szerkesztés]

Jászberényben az 1990-es évek óta működik a KSzE helyi gyülekezete.

Kultúra

[szerkesztés]
A Jász Múzeumban örzött Lehel kürtje

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. 2019-től új rendezvénnyel bővűlt a város, egy kiemelkedő gasztro-eseménnyel, a Jász Kolbásztöltő Fesztivállal.

A Vasas Kórus 2006-ban felvette Déryné nevét, így ötvenéves jubileumukat már Déryné Vegyes Kar néven ünneplik.

Kortárs művészeti szempontból jelentős esemény az 1991 óta a Tanítóképzőben megrendezésre kerülő ART Camp Nemzetközi Művészeti Szimpózium, melynek része egy kortárs képzőművészeti tábor is. Képzőművészetileg jelentős az állandó kiállítással rendelkező Hamza Múzeum is. Állandó kiállítással rendelkezik még a Szikra Galéria, amely a 2013-as Jász Világtalálkozó alkalmából nyílt meg; gyűjteményében jász festők képei, illetve korabeli bútorok tekinthetők meg.

Jászberényhez köthető, hazánk elismert rappere Ogli G, egyik legismertebb dala a Pénteken Berényben.

Sportélete

[szerkesztés]

A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle sportágakban (például küzdősportokban, görkorcsolyában, jégkorongban stb.).

A városban egyesületi szinten űzhető sportok:

  • Néptánc (Jászság Népi Együttes)
  • Triatlon (Jászberényi Triatlon Egyesület)
  • Taekwon-do (Kondor ITF Taekwon-do Klub)
  • Karate (Yakuzák SE)
  • Kosárlabda (Jászberényi KSE)
  • Röplabda (Jászberényi Röplabda Klub)
  • Labdarúgás (Jászberényi FC)
  • Jégkorong (Jászberényi Lehel HC)
  • Kézilabda (Jászberényi TF DSE)
  • Ju-jitsu (Jászsági Harcművészeti Akadémia, Koko Fight Club)
  • Társastánc (Lehel Melody TSE)
  • Baseball (Jászberényi Baseball és Softball Club)
  • Lovaglás (Jászberényi LBKSE)
  • Aerobik és hip-hop (Dance Fitness SE)

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[45][46]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 19 090 —    
1880 20 294 0,61%
1890 22 911 1,21%
1900 25 227 0,96%
1910 27 943 1,02%
1920 30 738 0,95%
1930 28 350 −0,81%
1941 28 838 0,16%
1949 27 528 −0,58%
1960 30 324 0,88%
1970 29 764 −0,19%
1980 31 402 0,54%
1990 29 461 −0,64%
2001 28 203 −0,40%
2011 27 087 −0,40%
2022 26 115 −0,33%

Jászberény lakónépessége 2022. október 1-jén 26 115 fő volt, ami Jász-Nagykun-Szolnok vármegye össznépességének 7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 972 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 118 ember volt. Jászberény népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 23% volt. 2022-ben a férfiaknál 71,1, a nőknél 78,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 7679 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 5009 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 81%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,4%-a, mintegy 1674 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, ukrán és szerb nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Jászberény lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. Az 1920-as éveket követő gazdasági pangásnak köszönhetően a város népessége megtorpant és csökkenni kezdett. 1950-től kezdett ismét lassan növekedni a népesség, egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek Jászberényben 31 402 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a város népességszáma, ma már kevesebben laknak Jászberényben, mint 1910-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló jászberényiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református.

Iskolai végzettség

[szerkesztés]
Iskolai végzettség[47]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 2273
Általános iskola
  
 4642
Szakmunkás
  
 4956
Érettségi
  
 7679
Diploma
  
 5009
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Jászberényben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 7922 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 5808 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5037 fővel, a szakmunkások végzettségűek 4956 fővel, végül a diplomások 2797 fővel.[48]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Jászberényben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 6776 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők voltak 6244 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 5236 fővel, a diplomások 4158 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 2922 fővel.[49]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Jászberényben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 7679 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak 5009 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 4956 fővel, az általános iskolai végzettségűek 4642 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 2273 fővel.[47]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Jelentős nemzetiségi csoportok[50]
Nemzetiség Népesség (2022)
Ukrán Ukrán 1404
Romani Cigány 389
Szerb Szerb 172
Német Német 74
Román Román 74

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 28 203 fő volt, ebből 26 825 fő magyarnak, míg 216 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 53 fő német és 8 fő román etnikumnak vallotta magát.[51]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 27 087 fő volt, ebből 23 008 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[52] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a romák (511 fő), németek (94 fő) és a románok (52 fő) száma nőtt. A román nemzetiségűek száma meghétszereződött. A cigányok és a németek száma szinte megkétszereződött.[53] A vármegyén belül, Szolnok után Jászberény a második olyan város, ahol a legtöbb magát románnak és arabnak valló nemzetiségi él.[54]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 26 115 fő volt, ebből 22 624 fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben az ukrán (1404 fő) és a szerbek (172 fő) száma nőtt, miközben jelentősen csökkent a cigányok (389 fő) és a németek (74 fő) száma. A népszámlálás adatai nem részletezi az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 209 főről 704 főre. A vármegyén belül Jászberényben él a legtöbb magát ukránnak, szerbnek és románnak valló nemzetiségi.[55]

Nemzetiségi eloszlás [56]
Időszak Magyar Ukrán Romani Szerb Német Román
2001 99,84% 0,06% 0,8% 0,01% 0,2% 0,03%
2011 96,18% 0,05% 2,14% - 0,39% 0,22%
2022 95,01% 5,38% 1,49% 0,65% 0,28% 0,28%

Vallási összetétel

[szerkesztés]




Jászberény lakóinak vallási összetétele 2022-ben[57]

  Római katolikusok (36,3%)
  Reformátusok (4%)
  Ortodoxok (0,5%)
  Görögkatolikusok (0,4%)
  Evangélikusok (0,1%)
  Egyéb (1,4%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (10,6%)
  Nem válaszolt (46,8%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Jászberényben a lakosság több mint fele (77,9%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[58] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (72,2%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 20 256 fő, míg a görögkatolikusok 98 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1 272 fő) és evangélikusok (83 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (5 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 11 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (11,5%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 10,1%-a vallotta magát.[58]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Jászberényben a lakosság több mint fele (56,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[59] Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (51%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 13 760 fő, míg a görögkatolikusok 62 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1 008 fő) és evangélikusok (35 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (10 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 5 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során az ortodox egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (30%), tíz év alatt számuk háromszorosára nőtt. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 13,8%-a vallotta magát.[59]

A 2022-es népszámlálás adatai alapján, Jászberényben a lakosság kevesebb mint a fele (42,7%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (36,7%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 9391 fő, míg a görögkatolikusok 112 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1 022 fő) és evangélikusok (31 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk az elmúlt 11 év alatt jelentősen nőtt (121 fő), a település harmadik legnagyobb gyülekezete lett. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 9 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (46,8%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 10,6%-a vallotta magát.[57]

Híres jászberényiek

[szerkesztés]
Lásd még: Kategória:Jászberényiek
Székely Mihály sírja Budapesten

Itt születtek

[szerkesztés]

Természeti értékek

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

Műemlékek, kultúra, épített környezet

[szerkesztés]

Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok vármegye műemlékekben leggazdagabb települése.[forrás?]

Ferences templom és rendház
A főplébánia bejárata

Egyházi épített környezet

[szerkesztés]
  • A jászberényi ferences templom és kolostor: 1472-ben épült, gótikus stílusban. A török megszállás idején a törökök palánkvárrá alakították át. A 18. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit.
  • Római katolikus (Nagyboldogasszony-) főtemplom: Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján épült a XVIII. század végén, barokk stílusban. A toronysisak tetején egy, a világon szinte egyedülálló ritkaság látható: a magyar Szent Korona tartja a keresztet. Az egyhajós, félköríves szentélyű épület belsejében a főoltár tabernákulumát Pollack Mihály tervezte 1805-ben. A főoltár képét Szoldatits Ferenc festette 1883-ban.
  • Római katolikus főplébániaház: 1761-ben épült, barokk stílusban. Emeletessé alakították 1894-ben.
  • Római katolikus (Rozália-)kápolna: 1839–1840-ben épült, klasszicista stílusban, Rábl Károly tervei alapján.
  • Református templom: 1783-ban épült, késő barokk stílusban. Tornya 1863-ban épült.
  • Ernyős Mária-szobor: 1728-ban készült, barokk stílusban. A Mária-szobor 1864-ben került az eredeti, a Szentháromság-szobor helyére.
  • Porciunkula-kápolna: 1948-ban épült. Oltárképét Kontuly Béla festette.
  • Mária-szobor: 1795-ben készült, barokk stílusban.
  • Lourdes-i barlang.
  • Kálvária: 1776-ban készült, barokk stílusban.
  • Időjósló szentek hármas szobra. 1745-ben a város elöljárósága állíttatta a jászberényi szőlőskertek szélén. Európában egyedülállóan a szoborcsoportban Szent Orbán, Szent Donát és Szent Medárd alakja együtt jelenik meg.
  • Juhász-kereszt: 1815-ben állíttatták a berényi juhászok, népies barokk stílusban.
  • Szentháromság-oszlop: 1831-ben készült, késő barokk stílusban.
  • Pálinkás-kereszt: 1759-ben készült, barokk stílusban. Jelenlegi helyére 1960-ban helyezték át. Felújították 2005-ben.
  • Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok: (Szent Vendel, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
  • Róma katolikus (szentkúti) templom: 1836–1842 között épült, klasszicizáló barokk stílusban. Barokkos tornya 1904-ben épült.
  • Szentkúti kápolna: az 1747-ben felfakadt forrás fölé épült (a víz felszínén állítólag Szűz Mária képe jelent meg) 1892-ben.
  • Szentkúti kálvária: 1750-ben készült, barokk stílusban. 1925-ben felújították.
  • Cserőhalmi kálvária: 1760-ban készült, barokk stílusban.
  • Meggyespelei római katolikus iskolakápolna.
  • Hajtai római katolikus kápolna.
  • Négyszállási római katolikus kápolna.
  • Peresi római katolikus kápolna.
  • Homoki római katolikus kápolna.
  • Szelei úti római katolikus iskolakápolna.
  • Szent Vendel festett szobra az 1800-as évekből
    Szent Vendel festett szobra az 1800-as évekből
  • Festett feszület az 1800-as évekből a Nagyboldogasszony templom szomszédságában
    Festett feszület az 1800-as évekből a Nagyboldogasszony templom szomszédságában
  • Festett feszület Jászberény határában, Nagykáta felé
    Festett feszület Jászberény határában, Nagykáta felé
  • A Barát-páston található feszület
    A Barát-páston található feszület
Déryné Rendezvényház

Világi épített környezet

[szerkesztés]
Bathó Palota
Emlékművek, szobrok
[szerkesztés]
  • Az 1848-as hősök emlékoszlopa: 1870-ben emelték. Eredeti helyéről, a főtér közepéről 1938-ban elhelyezték, mai helyére 1971-ben került.
  • Jász emlékmű 2005-ben készült, Györfi Sándor alkotása.
  • Petőfi Sándor mellszobra: 1948-ban készült, Szilágyi Nagy István alkotása.
  • Nádor-oszlop : 1798 -ban készült, József nádornak, a jászkunok örökös főkapitányának az emlékére.
  • Jász huszár emlékmű: az I. világháború áldozatainak emlékére 1926 -ban készült, Vass Viktor és Pongrácz D. Szigfrid alkotásaként.
  • Bundás-kút, melyet 1908-ban fúrtak. A felépítményét a juhász szobrával): Jankovich Gyula szobrászművész készítette 1912-ben.
  • Török–magyar barátság emlékműve : 1909-ben készítette Körmendi Frim Jenő .
  • II. világháborús emlékmű: 1992 -ben készült. Györfi Sándor alkotása.
  • Turul -szobor[60]
  • Déryné mellszobra (a (Margit-szigeten : 1961 -ben készítette Vasas Károly .
  • Az Öntőmunkás szobra 1954.: Buza Barna alkotása.
  • Korsós lány kútja: 1995 -ben készült, Zilahi Zoltán alkotása.
  • "Nő bozótban" című bronzszobor: Segesdy György alkotása 1964 -ben a Velencei biennálén szerepelt.
  • Kőképek: 1699-ben készültek, és a város egykori határát jelölték. Kovács György városi elöljáró, később főbíró állíttatta őket a járványoktól való megmenekülés emlékére.
  • Nepomuki Szent János-szobor (1778)
    Nepomuki Szent János-szobor (1778)
  • A termálfürdő bejárata előtt a modernista leány ábrázolás
    A termálfürdő bejárata előtt a modernista leány ábrázolás
  • Lehel vezér szobra
    Lehel vezér szobra
  • A Bundás-kút
    A Bundás-kút
  • I. világháborús emlékmű
    I. világháborús emlékmű
  • A Korsós lány szobra kútja
    A Korsós lány szobra kútja
  • 18. századi, egykor a Jászkun székházat díszítő szobrok
    18. századi, egykor a Jászkun székházat díszítő szobrok
  • II. világháborús emlékmű
    II. világháborús emlékmű
  • Petőfi-szobor feldíszítve az óvodások által gyártott kokárdákkal
    Petőfi-szobor feldíszítve az óvodások által gyártott kokárdákkal
Mosómedve a jászberényi Állatkertben

Természeti látnivalók, szórakozás, kikapcsolódás

[szerkesztés]
  • Jászberényi Állat- és Növénykert
  • Sasközpont
  • Jászberényi Strand és Termálfürdő
  • Jászberényi Lehel Sport és Szabadidő Központ Fürdője
  • Vasas Horgásztó
  • LEHEL halastó
  • Lehel Film-Színház: elsősorban moziként, másodsorban időnként színházként üzemel
  • Jászberényi Lehet Vadásztársaság: 8907 hektáros területen folytat vadgazdálkodást. A több mint hetven éve működő egyesület nem csak a helyi vadászok kedvtelését szolgálja, hiszen a társaság területén lehetősség van vendégvadászatra is.[61]
  • Ugrin Lovasiskola
  • Jászberényi Műjégpálya

Helyi média

[szerkesztés]

A város kiterjedt városi és térségi médiát tart fenn. Nyomtatott sajtó szempontjából a héthetente megjelenő ingyenesen terjesztett közéleti, kulturális és sport témákkal is egyaránt foglalkozó Jászkürt Újság tekinthető lényegesnek.[62] Ezen újság pdf formátumban is letölthető a jku.hu weboldalról, mely a BerényCafé internetes blog webcíme, melynek célja a lakosság általános tájékoztatása a Jászságot érintő kérdésekben.

Videó formátumban megkerülhetetlen a Jászsági Térségi Tv. A csatorna a Pr-Telecom Zrt. kábelszolgáltatóval áll kapcsolatban, ilyen módon 40 000 ember számára érhető el a térségben. Ezen túlmenően JTTV adásai elérhetőek Facebookon is, illetve YouTube csatornájuk is van.[2][3]

Rádióadásokat illetően a helyi rádióként pedig a Trió FM üzemel.

Mindezeken túl még kiemelten foglalkozik a térséggel és benne a várossal a megyei SZOLJON hírportál is.[4]

Jászberényben hallgatható FM rádióadók, helyi TV

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]
Az Eszterházy Károly Egyetem jászberényi campusának homlokzata

Általános iskolák

[szerkesztés]

Középiskolák

[szerkesztés]

Felsőoktatás

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

A testvérvárosi kapcsolatokban kifejtett tevékenységéért a város 1999-ben elnyerte az Európa Tanács Tiszteletzászlaját, majd 2003-ban az Európa Tanács Elismerő Plakettjét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/11/telepulesek/016?tab=results&filter=representative
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ BERÉNY szó jelentése. bereny.szojelentese.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  5. ↑ szerk.: Pethő László: Jászberény története a kezdetektől a reformkorig, p. 72. o.. ISBN 1217 - 7954 
  6. ↑ Hétvégi várkalauz: Jászberény (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2008. július 11. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  7. ↑ Jászberény - török palánkvár, kolostorerőd (magyar nyelven). varak.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  8. ↑ Fekete Lajos. A HATVANI SZANDZSÁK 1550 ÉVI ADÓÖSSZEÍRÁSA 
  9. ↑ www.napi.hu: Relatív munkaerőhiány alakult ki Jászberényben. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
  10. ↑ „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: TOP 50 2019”. 
  11. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  12. ↑ Magyar Állami Jelképek. www.nemzetijelkepek.hu. [2020. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  13. ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv
  14. ↑ Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  15. ↑ Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  16. ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
  17. ↑ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
  18. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselok1876-1944/pintermihaly/index.html
  19. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselok1876-1944/elefanthysandor/index.html
  20. ↑ a b c http://www.jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselok1876-1944/koncsekistvan/index.html
  21. ↑ a b http://www.jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/polgarmesterek1876-1944.html
  22. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselok1876-1944/torokaladar/index.html
  23. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselok1876-1944/cziganyjanos/index.html
  24. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1944-1950/tisztviselok1944-1950/penzessandor/index.html
  25. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1944-1950/tisztviselok1944-1950/tothgyorgyistvan/index.html
  26. ↑ a b http://www.jnszmtisztviselok.hu/1944-1950/tisztviselok1944-1950/beszterimihaly/index.html
  27. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1950-1990/tisztviselok1950-1990/kapasrezso/index.html
  28. ↑ a b c d e f http://www.jnszmtisztviselok.hu/1950-1990/varosok1950-1990.html
  29. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1950-1990/tisztviselok1950-1990/beszterimihaly/index.html
  30. ↑ http://www.jnszmtisztviselok.hu/1950-1990/tisztviselok1950-1990/banyaijanos/index.html
  31. ↑ https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/tm2.jsp?EA=9
  32. ↑ https://static.valasztas.hu/onkval2006/hu/10/10_0.html
  33. ↑ https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/11/tjk11016.htm
  34. ↑ https://index.hu/belfold/2019/11/10/megismetelt_onkormanyzati_valasztas_osszefoglalo_jaszbereny_polgarmester_komlo_liter_szekszard/
  35. ↑ Pál Tamás: Feloszlatta magát a jászberényi képviselő-testület, új választást fognak tartani a városban. telex.hu (2022. október 17.)
  36. ↑ Időközi önkormányzati választási eredmények Jászberényben - 2023. január 15.. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
  37. ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/jaszbereny-20230115?_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=016&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=11&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=365&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=1226&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  38. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=016&p_r_p__prpMegyeKod=11#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  39. ↑ Kovács László Imre: Az országos népszavazás intézménye az Alaptörvény előtt és után. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  40. ↑ Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). njt.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) - 2011. évi CCIII. törvény 4. §
  41. ↑ https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M11/E02/evkjkv.html
  42. ↑ https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=11&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=2
  43. ↑ https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/egyeni-valasztokeruletek/11-02?tab=candidates
  44. ↑ Jászberény Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  45. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  46. ↑ Archivált másolat. [2023. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
  47. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYADhyATkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpNoSF5fyadaWAZjXFpYAWfeWhLYOAOUJ1PooCgqA===[halott link]
  48. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEDyADhyATiKS1ExcAhIyatro2PiaZvSA5AxFHABpApoF5cyE9aWAZi3FpYAWfeWhNYOAOUJ1PopCwqA===[halott link]
  49. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEFyADhyATiKS1ExcAhIyatro2PiaZvSA5AxFHABpApoF5cyE9aWAZi3FpYAWfeWhNYOAOUJ1PopCwqA===[halott link]
  50. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQACE0biwACQ4Ejq62vpoBrG5Ffs6xtkmugGEZkan1PlmxtDXCRfaptlWlrs41nA2D3ABpY4w1jkuz_Z2ugDlCQuLULS51wSqa6Nj4jQmukAsgAIwADhyAE43hQCgUgA[halott link]
  51. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEDyADhyATiKS1ExcAhIyatro2PiaZvSA5AAhNG4sAAkOBMXlvRpNrD4NpawAOUID5fn1ncPuRTOKtjuAYQer5fV914q0O8IXkF22B9_odOHccN9PjgANJgjB3DgwijFJGFIA==[halott link]
  52. ↑ Archivált másolat. [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  53. ↑ [1]
  54. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEFyADhyATiKS1ExcAhIyatro2PiaZvSA5AAhNG4sAAkOBMXlvRpNrD4NpawAOUID5fn1ncPuRTOKtjuAYQer5fV914q0O8IXkF22B9_odOHccN9PjgANJgjB3DgwijFJGFIA==[halott link]
  55. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYADhyATkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AAhNG4sAAkOBMXlvRpNrD4NpawAOUID5fn1ncPuRTPytjuAYQer5fV91_K0O8IXkF22B9_odOHccN9PjgANJgjB3DgwihFJEFIA==[halott link]
  56. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQBGAA4AJgAGAE5KAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEALc3ISCzMy-_PzBijKqIOx8IlJyKkjGp1j4mjb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLD5j06xNwkuzvRoTs4AJDju7rCO3x6vuRQ_uGwPgBhIE_M7qC7g0JoD5sKEgJ5EMGIq6cD44WHQnAAaQxGA-HDxYwoYxKQA===[halott link]
  57. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQNjUAYQT2rDYumh7ufrbOwm61DA5xrD5hno69AbUAKWnZxZGsADk-ciXtsYoiqhLOHn4hKkjap1j4mib0gOQARgAOHIBOQoojgqA===[halott link]
  58. ↑ a b http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  59. ↑ a b http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  60. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  61. ↑ Vadászat – VisitJászberény – Jöjjön Jászberénybe!. visitjaszbereny.hu. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 23.)
  62. ↑ Pályázati kiírás a Jászkürt Újság főszerkesztői állására (magyar nyelven). Jászberény - A Jászság fővárosa. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  63. ↑ Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  64. ↑ Belvárosi Általános Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2013. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  65. ↑ a b Klapka György Szakközép- és Szakiskola Általános Iskola és Speciális Szakiskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2013. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  66. ↑ Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  67. ↑ a b Szent István Sport Általános Iskola és Gimnázium. gyakorlo-jaszbereny.sulinet.hu. [2019. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  68. ↑ Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  69. ↑ Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  70. ↑ Lehel Vezér Gimnázium (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  71. ↑ Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campus. (Hozzáférés: 2019. november 2.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jászberény&oldid=27354723”