Jász Múzeum
| Jász Múzeum | |
 | |
| A Jász Múzeum bejárata | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Jászberény Magyarország |
| Cím | Jászberény, Táncsics Mihály u. 5, 5100 |
| Alapítva | 1874 |
| Igazgató | Gulyás András Zoltán |
| Elhelyezkedése | |
 Jász Múzeum
Pozíció Jászberény térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 54′ 53″47.502459°N 19.914628°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 54′ 53″47.502459°N 19.914628°E | |
 | |
| A Jász Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jász Múzeum témájú médiaállományokat. | |
| Jászság |
|---|
 |
| Általánosságban |
| Kultúra |
| Történelem |
| A Jászság települései |
|
Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászágó, Jászboldogháza, Jászivány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor  |
A Jász Múzeum Magyarország egyik legrégibb tájmúzeuma, mely Jászberényben található. Történelmi, régészeti és néprajzi kiállításai vannak. Legismertebb kiállított műtárgya Lehel kürtje. A múzeum őrzi – többek között – Székely Mihály operaénekes hagyatékát is.
Története
[szerkesztés]A múzeumalapítás gondolata Jászberényben – az országban elsők között – 1873-ban merült fel . Az akkori Jászkun kerületi alkapitány, Sipos Orbán szorgalmazta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre kerüljenek, ahol az utókor számára is fennmaradhatnak. A múzeumot 1874. december 24-én avatták fel. Eredetileg a városháza egyik udvari épületében működött. 1931 óta található a mai helyén. 1842-ből származó épülete földszintes, boltíves barokk stílusú; a 19. század első felében alakították át klasszicista stílusban. Múzeummá válása előtt több hasznosítási módja volt, így istálló, katonai raktár és adóhivatal.
Lehel kürtje
[szerkesztés]„Lél (Lehel) kürtje” a múzeum nevezetes műtárgya, bár semmi sem bizonyítja, hogy azonos lenne a hagyomány szerinti eredetivel. A Képes krónika egy iniciáléja azt egy hosszú, egyenes trombitafélének ábrázolja. A legendát táplálhatta, hogy megtalálásakor a kürt felső pereméből egy darab hiányzott, csorba volt. A kürt bizánci, stílusú, elefántcsontból faragott, díszítése cirkuszi jelenetet ábrázol. Bizonyos elmélet szerint egy, a bizánci stílust jól ismerő kijevi műhelyben készült, és a jász (alán) – orosz kapcsolatok révén került a jászok birtokába. Más elméletek szerint Bizáncban készült, cirkuszi játékok során használták, majd egy földjét szántó gazda bukkant rá, és a sérülést is ekéje okozta.
A jászok életében fontos szerepet töltött be a kürt, egységük jelképévé vált. A jászok kapitánya ünnepi alkalmakkor az övén viselte, a legtöbb jász település címerében megtalálható. A legújabb időkben kivételes alkalmakkor újra meg szokták szólaltatni.
Állandó kiállításai
[szerkesztés]- A Jászság élete
- Régészeti kiállítás,
- A szabadságharc gyermekhősei
- A helytörténeti gyűjteményben található - többek között - a Lehel kürtje.[1]
Időszaki kiadványa
[szerkesztés]A Redemptio a jászberényi Jász Múzeum támogatásával kéthavonta – február, április, június, augusztus, október és december végén – kiadott időszaki lap. Alcíme: A jász és kun települések honismereti lapja. 1994-ben alapították a redemptio (önmegváltás) akkoriban tartott 250. évfordulójának tiszteletére. Kiadója a Jász Múzeumért Alapítvány.
A Jászság hagyományainak őrzésén túl a civil szervezetek és a Jász Múzeum jelenét is bemutatja, honismereti cikkeket közöl. Bizonyítani kívánja, hogy a mindig szabad jászok és kunok megőrizték sajátos öntudatukat, büszkeségüket, kultúrájukat.
Források
[szerkesztés]- Magyarország múzeumai. Múzeumlátogatók kézikönyve. Vince Kiadó, év nélkül ISBN 963-9069-99-X
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jász Múzeum témájú kategóriát.- Bemutatkozás
- A Jász Múzeum honlapja
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
