Ugrás a tartalomhoz

Fegyvernek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Fegyvernek (egyértelműsítő lap)
Fegyvernek
Szent Vendel templom a magasból
Szent Vendel templom a magasból
Fegyvernek címere
Fegyvernek címere		 Fegyvernek zászlaja
Fegyvernek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterTatár László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5231
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség6146 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség88,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″47.266667°N 20.533333°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″47.266667°N 20.533333°E
Fegyvernek (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Fegyvernek
Fegyvernek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Fegyvernek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fegyvernek város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nagykunság nyugati peremvidékén fekszik, a Fegyverneki-Holt-Tisza mentén; közigazgatási területének egy keskeny, alig egy kilométernyi széles sávja érintkezik az élő Tiszával is.

Szomszédai: északkelet felől a Kendereshez tartozó Bánhalma (9,5 kilométerre), kelet felől Kenderes (10,5 kilométerre), dél felől Örményes (6 kilométerre), délnyugat felől Törökszentmiklós (12 kilométerre), nyugat felől Nagykörű (7 kilométerre, de a Tisza túlpartján), északnyugat felől pedig Tiszabő (7,5 kilométerre). Közigazgatási területe délkelet felől egy pontban érintkezik Kisújszállás határszélével is, de a két város amúgy mintegy 16 kilométer távolságra fekszik egymástól.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút: Fegyvernek központjának déli peremén elhalad, Szapárfalu városrészen pedig teljes egészében végighúzódik, nagyjából kelet-nyugati irányban a 4-es főút, közúton ezért ez a legfontosabb elérési útvonala Budapest-Szolnok felől éppúgy, mint Debrecen és Nyíregyháza felől. Tiszafüreddel és azon keresztül az ország északabbi részeivel a 34-es főút köti össze, amely itt torkollik a 4-es főútba.

A környező kisebb települések közül Tiszabővel, Tiszaroffal és Abádszalókkal a 3216-os út, Nagykörűvel a 3223-as út, Kétpóval, Kuncsorbával és Örményessel pedig a 4204-es út kapcsolja össze.

Vasút: Vasútvonal nem érinti a város területét, de a Budapest–Záhony-vasútvonal a déli határszélétől alig egy kilométerre délre húzódik, és a vonal egyik örményesi megállási pontja mindkét település nevét viseli (Fegyvernek-Örményes vasútállomás). Az állomás Fegyvernek központjától mintegy 7 kilométerre helyezkedik el, a 4204-es út mentén.

Története

[szerkesztés]

Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta.

A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. Az ismert írott forrásokban 1212-ből találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi regestrumban említik.

Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.

1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt.

A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt.

1845–46-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József, a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a 19. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.

Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai közép járásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt.

1919. július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát. 1919 végén internáló tábort hoztak létre a volt vöröskatonák számára, igen zord körülmények között. A tábort 1922-ben számolták fel. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Huber Ferenc (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Huber Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Huber Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Huber Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Huber Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Tatár László (független)[9]
  • 2014–2019: Tatár László (független)[10]
  • 2019–2024: Tatár László (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Tatár László (Fidesz-KDNP)[1]

A települési önkormányzat képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

Gazdasága

[szerkesztés]
Fegyvernek nagyközség neve székely-magyar rovással.

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

A településnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász- és víziturizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.

Ipar

[szerkesztés]

Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
6558
6479
6246
6038
6145
6134
6146
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12] A lakosok 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görögkatolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású volt. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozott. 13,8% nem tartozott egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 6,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,3% (31,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24% volt római katolikus, 5% református, 0,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 22,9% felekezeten kívüli (46% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
  • Virágzó Tisza Napja (június végén)
  • Fegyvernek Város Napja (augusztus)

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Csonkatornyi temető - Fegyvernek - légi fotó
    Csonkatornyi temető - Fegyvernek - légi fotó
  • Fegyverneki Holt-Tisza hídja légi felvételen
    Fegyverneki Holt-Tisza hídja légi felvételen
  • Fegyvernek a levegőből
    Fegyvernek a levegőből
  • Fegyvernek légi felvétel
    Fegyvernek légi felvétel

Testvérvárosai

[szerkesztés]
Testvér települések
Zászló Város Régió Ország
Visk Kárpátalja Ukrajna
Kétfegyvernek Nyitra Szlovákia

Itt születtek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  4. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  6. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  9. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  11. ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647[halott link]
  14. ↑ Fegyvernek Helységnévtár
  15. ↑ Fegyvernek Helységnévtár
  16. ↑ Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fegyvernek&oldid=27598128”