Ugrás a tartalomhoz

Püspökladány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Püspökladány
Püspökladány címere
Püspökladány címere		 Püspökladány zászlaja
Püspökladány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásváros
Kerületei5
PolgármesterVadász Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4150
Körzethívószám54
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 121 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség77,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület186,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 21° 06′ 50″47.319722°N 21.113889°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 11″, k. h. 21° 06′ 50″47.319722°N 21.113889°E
Püspökladány (Hajdú-Bihar vármegye)
Püspökladány
Püspökladány
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Püspökladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökladány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Püspökladány város Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járás székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar vármegye nyugati határán, három földrajzi kistáj: a Hortobágy, a Dél-Hajdúság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő, igazi alföldi város.[3]

Szomszédai: észak felől Nádudvar, kelet-északkelet felől Kaba, kelet-délkelet felől Báránd, dél-délkelet felől Sárrétudvari, dél felől Szerep, délnyugat felől Bucsa, nyugat felől pedig a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Karcag.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton

[szerkesztés]

A város területén, nagyjából nyugat-keleti irányban végighúzódik a 4-es főút, így Budapest, illetve Debrecen-Nyíregyháza felől is ez a legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala. Az előbbi főútból itt ágazik ki a 42-es főút, amely a városból Berettyóújfalun át az ártándi határátkelőhelyig vezet, majd onnan tovább (már romániai útszámozással) Nagyvárad felé folytatódik, az utóbbi települések irányából ezért ez a legfontosabb közúti elérési útvonala.

A környék kisebb települései közül Nádudvarral és Nagyhegyessel a 3405-ös, Szereppel a 4211-es, Biharnagybajommal, Füzesgyarmattal és Szeghalommal pedig a 4212-es út köti össze.

Vasúton

[szerkesztés]

A várost érintő legfontosabb vasútvonal a MÁV 100-as számú Budapest–Záhony-vasútvonala, amely a 4-es főúthoz hasonlóan nyugat-keleti irányban húzódik végig Püspökladány területén. Az előbbiből itt ágazik el a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal és itt ér véget a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal.

Püspökladány vasútállomás a városközpont északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 34 311-es számú mellékút teszi lehetővé. Az állomással szomszédos állomások és megállóhelyek: Karcag vasútállomás és Kaba vasútállomás a 100-as vonalon, Báránd vasútállomás a 101-es vonalon és Püspökladány-Vásártér megállóhely a 128-as vonalon. Utóbbi megállóhely egyébként a nevének megfelelően püspökladányi területen helyezkedik el (a városközponttól délnyugatra), sőt a város déli külterületei között található Ürmöshát megállóhely is, a központtól mintegy 4 kilométerre délre.

Története

[szerkesztés]
Légi felvétel

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-korban is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.

Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1 300 fő, 1725-ben 1 190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2 454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.

A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a törökök betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra.

A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg. Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került.

1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték, és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig 1983 végéig. 1982-ben Kiss Tamás, a HAJDUTERV főmérnöke a kistérség- és a város fejlesztésének hosszú- és nagy távlatú programja – illetve a Püspökladányt várossá fejlesztő általános rendezési tervének – elkészítéséért Pro Urbe kitüntetésben részesült.

1984. január 1-jével Püspökladányt városi jogú nagyközséggé, majd 1986-ban várossá nyilvánították.

Közélete

[szerkesztés]

Településvezetői

[szerkesztés]

Tanácselnökei (1950–1990)

[szerkesztés]
Időszak Tanácselnök Jelölő szervezet
1970–1989 Dr. Matolcsi Lajos Hazafias Népfront
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Polgármesterei 1990 után

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Dr. Farkas Dezső nem ismert[4]
1994–1998 Dr. Molnár László független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 MSZP[7]
2006–2010 Arnóth Sándor Fidesz[8]
2010–2011 Fidesz-KDNP[9] Hivatali ideje alatt, balesetben elhunyt[10]
2011–2014 Dombi Imréné Fidesz-KDNP[11][12] Időközi választáson szerzett mandátumot 2011. június 5-én.
2014–2019 Fidesz-KDNP[13]
2019–2024 Tóth Lajos független[14]
2024– Vadász Ferenc Fidesz-KDNP[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
15 008
14 815
14 154
13 662
13 369
13 180
13 121
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,7%, református 35%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 29,2% (23,1% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt református, 6,8% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 26,9% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[17]

Nevezetességek

[szerkesztés]
Püspökladány, református templom
  • Püspökladányi Gyógyfürdő: idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize lekörözi a hajdúszoboszlói gyógyvizet. Vizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják.

A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.

  • A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő.
  • Karacs Ferenc Múzeum
  • A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.
  • Műemléki védelem alatt álló MÁV-állomás
  • Petőfi Sándor Általános Iskola épülete
  • Városi Bíróság és ügyészség épülete
  • Református templom
  • Katolikus templom (Medgyaszay István)
  • A radarállomást 1975-ben kezdte építeni a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) Püspökladánytól 4 km-re északnyugatra. A nagy hatótávolságú radar 1980. április 25-e óta szolgálja folyamatosan a polgári repülést.[18]
Szobrok, köztéri alkotások
  • Szent István-emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
  • 1848-as emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
  • Darvak díszkút, Győrfi Lajos alkotása
  • Szent Imre herceg, Harkányi Ede alkotása
  • Az I. világháború áldozatainak emlékműve, Horváth Géza alkotása
  • A II. világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása
  • Összetartozás, Ölelkező szobrok, Borsos István alkotása
  • Híd, Annu Eklund alkotása
  • Mosztári híd, Sebestyén Sándor alkotása
  • Befogadás, Antoni Gaberre alkotása
  • Fischamendi őrtorony, Matza Hertiann alkotása
  • Anya gyermekével, Gömbös László alkotása
  • Ádám, Győrfi Lajos alkotása
  • Szent Flórián, Győrfi Lajos alkotása
  • 1956-os emlékkő, Győrfi Lajos alkotása
  • Virágot szedő lányka, Józsa Bálint alkotása
  • Karacs Ferenc, Győrfi Lajos alkotása
  • Petri Pál, Győrfi Lajos alkotása

Galéria

[szerkesztés]
  • Szent István-emlékmű (Győrfi Lajos alkotása, 2001)
    Szent István-emlékmű (Győrfi Lajos alkotása, 2001)
  • Darvak díszkút (Győrfi Lajos alkotása, 1994)
    Darvak díszkút (Győrfi Lajos alkotása, 1994)
  • Szent Imre herceg szobra a katolikus templom előtt
    Szent Imre herceg szobra a katolikus templom előtt
  • Napsugaras házak homlokzatdíszítése Püspökladányból
    Napsugaras házak homlokzatdíszítése Püspökladányból

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

A település díszpolgárai

[szerkesztés]
  • Megay Károly mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró-szakújságíró, 1935-től két cikluson át Hajdú vármegye egyik országgyűlési képviselője.[19]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 246. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. ↑ Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  9. ↑ Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  10. ↑ Elhunyt Arnóth Sándor, Püspökladány polgármestere. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  11. ↑ Püspökladány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  12. ↑ Dombiné hozta a Fidesznek Püspökladányt (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  13. ↑ Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  14. ↑ Püspökladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Püspökladány Helységnévtár
  17. ↑ Püspökladány Helységnévtár
  18. ↑ Renner Péter: Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből 1916–2000.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)
  19. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. szeptember 17.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Püspökladány&oldid=27463725”