Bocskaikert
Bocskaikert | |||
Légi fotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Hajdúhadházi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szőllős Sándor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4241 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4118 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 291,09 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 38′ 44″, k. h. 21° 39′ 41″47.645700°N 21.661400°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 44″, k. h. 21° 39′ 41″47.645700°N 21.661400°E | |||
Bocskaikert weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocskaikert témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bocskaikert község Hajdú-Bihar vármegye Hajdúhadházi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A 4-es számú főút, illetve a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett terül el, Hajdúhadháztól 4 km-re, Bodaszőlőtől 5 km-re, Debrecen-Pallagtól 9 km-re. Településszerkezete sakktáblaszerű.
Története
[szerkesztés]1899. február 21-én alapították meg Bocskaikertet, mint hegyközséget. Ekkor szőlőt és gyümölcsöt termesztettek a területen. Első tulajdonosai Poroszlay László debreceni bankigazgató, kormányfőtanácsos és néhány ismerőse voltak. Ezután sorra gyarapodott a tulajdonosok száma. Elsősorban Debrecen tehetősebb polgárai vették igénybe pihenés, nyaralás céljából.
Elsőként a debreceni felsőosztály építtetett villákat és lakóházakat Bocskaikertben, és elsősorban azok a rangosabb polgárok költöztek ki ide, akiknek komolyabb érdekeltségük volt az akkor még fejletlen, mezőgazdasági övezetként működő, ma Hajdúhadházként ismert település területén. A várostól messze eső Bocskaikert erdőségével, jó levegőjével vonzotta az embereket, így hamarosan az építési telkek, később lakóházak és üdülők kezdték benépesíteni ezt a területet. 1988-ban vezették be a településen a vezetékes vízellátást, korábban ásott kutak biztosították a vizet.
1992. november 8-án Bocskaikert lakosai népszavazáson döntött arról, hogy saját települést szeretnének alakítani saját önkormányzattal. Ekkor a nyilvántartott lakosság 1295 fő volt.
1993. október 15-én nyilvánította önálló községgé Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke. 2001 óta van nyilvántartva a magyar helységnevek között. Addig elsősorban nagyobb szőlőbirtokok voltak a település körül, miközben a falu központjában megindult egy kellemes, dinamikusan fejlődő polgári közösség kibontakozása. Jelenleg inkább alvóváros, szinte minden telken lakóház van, sokan költöztek ki Debrecenből, de munkájuk miatt reggelente visszajárnak.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]Időszak | Név | Jelölő szervezet(ek) |
---|---|---|
1994–1998 | Dr. Gyarmathy Kálmán | független[3] |
1998–2002 | független[4] | |
2002–2006 | független[5] | |
2006–2010 | Szőllős Sándor | Fidesz[6] |
2010–2014 | Fidesz[7] | |
2014–2018 | Fidesz-KDNP[8] | |
2019–2024 | Fidesz-KDNP[9] | |
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 3081 | 3118 | 3192 | 3897 | 3957 | 3999 | 4118 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 26,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 5%, felekezeten kívüli 25,5% (32,8% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek, ruszinnak és ukránnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 7,8% római katolikus, 4,9% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 24,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[12]
Látnivalók
[szerkesztés]- Poroszlay-kúria, amely ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont. Az épületet Poroszlai Albert hajdúhadházi lakos a 20. század elején építette saját tervei alapján. A négyszobás villa az 1980-90-es években általános iskolaként szolgált.
Nevezetességek
[szerkesztés]Kis település, de saját általános iskolája, óvodája, ökumenikus temploma, postája (amely 1954-ben létesült), takarékszövetkezete, orvosi és fogorvosi rendelője, gyógyszertára, vasútállomása van.
Híres írók, művészek is alkottak itt. Németh László író 1942 és 1946 között élt itt. A róla elnevezett utca és az egykori háza őrzi emlékét a településen. Gulyás Pál debreceni költő is itt élt és alkotott. Az ő emlékét szintén utca és a házon elhelyezett emléktábla őrzi. Dienes János festőművész is csendességet talált alkotásaihoz. Ma is látható a művész egykori háza az erdő szélén, a róla elnevezett utcában. Móricz Zsigmond is gyakran megfordult a településen. Bocskaikert nevezetessége továbbá az óvoda egykori épülete, amelyet mára már a nagy létszám miatt bővítettek. Az eredeti épület megépítését 1767-re vezetik vissza. Dugó csárda néven működött az 1920-as évek elejéig, ezután iskolává alakították. Egy szájhagyomány szerint az épület alatti pincéből alagút vezetett át a néhány kilométerre lévő Bodára. Állítólag Boda Katalin is itt haladt át násznépével az esküvője napján. Alagutat vagy annak meglétére utaló jelet a mai napig nem találtak.
A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Infrastruktúra
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]A településen élők egy kis része a jó termőföld miatt saját magának termel. Az utcákon járva, néhol kisebb-nagyobb fóliasátrakat is láthatunk.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
- ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
- ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
- ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
- ↑ Bocskaikert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Bocskaikert Helységnévtár
- ↑ Bocskaikert Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Bocskaikert község önkormányzatának honlapja
- Lőrincz János: Bocskaikert születése
Hajdúböszörmény | Hajdúhadház | Tiszti-lakótelep |
Józsa | Hajdúsámson | |
Pallag | Debrecen | Dombostanya |