Ugrás a tartalomhoz

Biharnagybajom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biharnagybajom
Református templom
Református templom
Biharnagybajom címere
Biharnagybajom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásközség
PolgármesterSzitó Sándor (független)[1]
Irányítószám4172
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség2355 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület61,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 14′47.216667°N 21.233333°EKoordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 14′47.216667°N 21.233333°E
Biharnagybajom (Hajdú-Bihar vármegye)
Biharnagybajom
Biharnagybajom
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Biharnagybajom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharnagybajom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Biharnagybajom nagyközség Hajdú-Bihar vármegye Püspökladányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Biharnagybajom a Nagy-Sárréten fekszik, a hajdani sárréti vízi világ jellegzetes falva. Településszerkezetén a mai napig látható nyomot hagytak a vízfolyások, a mocsár jelenléte. A mocsárvilág meghatározó volt az itt élő emberek életében, hiszen a természet sosem adta könnyen egyébként bőven termő kincseit a sárréti pákászoknak, nádalóknak, a szigetszántó ősöknek.

Szomszédos települések: észak felől Báránd, kelet felől Nagyrábé, dél felől Füzesgyarmat, nyugat felől pedig Sárrétudvari.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen végighúzódik, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban a Püspökladányt Füzesgyarmaton át Szeghalommal összekötő 4212-es út, közúton ezen közelíthető meg az említett városok, illetve a 42-es és a 47-es főutak felől is. A keleti szomszédságában fekvő településekkel és Berettyóújfaluval a 4213-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonala érinti, amelynek jelenleg egy megállási pontja van itt. Biharnagybajom vasútállomás a település délnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a 4212-es útból kiágazó 42 316-os mellékút teszi lehetővé; a vonal állomásainak viszonylatában Füzesgyarmat vasútállomás és Sárrétudvari megállóhely között található. [Korábban Füzesgyarmat és Biharnagybajom között két, már megszűnt vasúti megállóhely is létezett, Kishagymás mh. és Csillagtanya mh., utóbbi szintén Biharnagybajom területén működött, a település központjától mintegy 4 kilométerre délre.]

Története, gazdasága

[szerkesztés]
Szűcs Sándor emlékház – műemlék népi lakóház

Első ismert írott említése a Váradi regestrumból maradt fenn, 1215-ből. Kettős faluként, Nagy- és Kisbajomként szerepel középkori történelmünkben. A nemesi falu, a szabadalmas népek által lakott település, ahol a község első temploma is állott, melyet Szent Andrásnak szenteltek.

A másik falut a várnépek (várjobbágyok) lakták. Pusztította a falut a tatár, s a török. A lakosságnak hatékony védelmet nyújtott a terjedelmes mocsár világ.

A 14. században a falu új földbirtokost kapott. Ez a család vette fel a Bajoni nevet. Az elkövetkező évszázadokban a Bajoni család Bihar vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja. A település is egyre nagyobb lett, kiváltságokat szerzett, a Bajoni család pallosjogot kapott, 1552-ben pedig Ferdinánd császár mezővárosi rangra emelte.

A Bajoni család tagjai megtalálhatók Mátyás király udvarában és hadjárataiban. Egyik tagja, Zrínyi Miklós sógora, Bajoni János a Szigetvári vár védelmében halt hősi halált.

A község földvárát a 18. század elején pusztították el az osztrák hadak, miután gazdátlanul maradt a Bajoni család kihaltával.

Bajom népe elsőként csatlakozott a reformációhoz. Lelkipásztoruk volt Nógrádi Mátyás, aki a 18. században a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke lett.

A szabadsághoz szokott bajomi nép valamennyi függetlenségi harcból derekasan kivette részét.

Tradicionális kerítés

A legjellemzőbb ősi háziipar a gyékénykötés, amelyet még a hatvanas években is tömegesen űztek.

Nagybajom 1890-től 1950-ig Bihar vármegye Sárréti járásának székhelye volt, de az egyéb intézmények, melyeket általában a járási székhelyen helyeztek el (mint a járásbíróság és az adóhivatal) nem itt voltak, hanem Berettyóújfaluban. Érzékeny veszteség volt a településnek a trianoni békeszerződés, illetve annak eredményeként a Nagyváraddal való társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok túlnyomó részének elvesztése. Ez mind a település társadalmi, mind a gazdasági életében súlyos visszaesést jelentett.

Az 1950-es megyerendezés során a Sárréti járás az újonnan létrehozott Hajdú-Bihar megye része lett, de pár hónappal később az 1950-es járásrendezés során meg is szüntették, Biharnagybajomot a Püspökladányi járáshoz csatolták.

Az 1950-es évek első felében beindult iparosodás, mely a kőolajbányászatra épült, a 60-as évek elejére megszűnt. Az elmúlt évtizedekben a keleti országrész minden gondjából bőven kijutott a bajomiaknak is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Kacska Zoltán független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 Orbán Ferenc Imre független[5]
2002–2006 Kovács László MSZP[6]
2006–2010 Szitó Sándor BNB Egyesület[7]
2010–2014 Fidesz[8]
2014–2019 független[9]
2019–2024 független[10]
2024– független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2840
2845
2824
2508
2428
2383
2355
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 13,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 32,5%, római katolikus 2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 52,5% (11,6% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% szerbnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt református, 1% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 33,6% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[13]

Ismert bajomiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  6. ↑ Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  7. ↑ Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  8. ↑ Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
  9. ↑ Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  10. ↑ Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Biharnagybajom Helységnévtár
  13. ↑ Biharnagybajom Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Biharnagybajom&oldid=27488673”